A 18 év alattiak internethasználati szokásait, mozgatórugóit feltáró
reprezentatív kutatást készített a Magyar Telekom a Hintalovon Gyermekjogi
Alapítvány szakmai partnerségében. „Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek
állandóan a képernyőt bámulják, de azt már kevesebben tudják, hogy mit csinálnak
ott és miért. Ha szeretnénk támogatni és biztonságban tudni őket, akkor fontos,
hogy odafigyeljünk rájuk – megismerjük, mi érdekli vagy zavarja őket a neten
vagy a digitális oktatásban, mi jelent nekik valódi segítséget az online tér
biztonságos használatában” – összegezte a felmérés indikátorait Gyurkó Szilvia,
a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, a kutatás vezetője. A Magyar
Telekom megbízásából végzett kutatás közvetlenül az érintett korcsoport
meglátásaira volt kíváncsi, így a témában az elmúlt éveket tekintve az
InternetMOST kutatás az első reprezentatív visszacsatolás, mely valóban a
fiatalok véleményére fókuszál. A megyénként és nemenként reprezentatív online
adatgyűjtés 2020. április és május között zajlott, a 13-18 évesek
korcsoportjában. Az internethasználattal kapcsolatos kérdésekre adott
válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a tizenévesek számára a legfontosabb a
kapcsolattartás (több mint 78%), a tanulás (közel 64%), valamint nagyjából
hasonló arányban a közösségi oldalak használata (56%) és a filmek, sorozatok
nézése (több mint 54%). A kutatás eredményei kidomborítják az
influencer-jelenség erősödését: a fiatalok 30%-a népszerű YouTube és Instagram
oldalakról tájékozódik, megelőzve a tanárokat (22,8%) és a tananyagot is
(13,3%), valamint online idejük 56%-át a közöségi oldalak pörgetésével töltik.
Megállapítható, hogy zenész és színész celebritás vonal felől egyre inkább a
szintén tizenéves véleményvezérek irányába tolódik el figyelmük, akik a saját
példájukon keresztül nyújtanak inspirációt kortársaiknak. Többen arról számoltak
be, hogy új hobbiba fogtak, vagy zenélni, verset írni, sportolni kezdtek
valamely véleményvezér hatására. Szintén sokan jelezték, hogy a közösségi
felületeken megosztott történetek segítették fejleszteni saját önismeretüket,
vagy segítséget jelentettek a problémáik megoldásában. Érdekes eredményeket
mutatott a reklámokkal szembeni viszonyulásuk: azt látni, abszolút szkeptikusak
a fiatalok, a túl sok reklám zavarja és elidegeníti őket. Közel kétharmaduk
tisztában van az álhírek veszélyeivel, de valamiért még kevesen tartanak az
online zaklatás és bántalmazás valódiságától. Ezen a téren komoly hiányosságok
vannak a szülők szerepvállalása terén, mert a tizenévesek közel 40%-a mindössze
5-10 perces gyorstalpalót kapott erről a szüleitől. A több mint két órás,
részletes magyarázatig csupán a megkérdezettek alig 16 %-a jutott el. Érdekes az
is, milyen határokat szabnak a szülők a fiatalok nethasználatával kapcsolatban:
10-ből 4 esetben nincs is ilyen, a legtöbben pedig időkorláttal próbálkoznak,
főleg este és éjszaka. Az online kommunikáció terén is érdekes arányokra derült
fény. A válaszadók között többségben voltak azok, akik azt jelezték, nem nyílnak
meg olyan könnyen online beszélgetésekben, mint személyesen. Arra a kérdésre,
hol érzik magukat biztonságban, megosztó válaszok érkeztek. Bár a megkérdezettek
legnagyobb része még mindig saját családja körében érzi magát biztonságban, a
második helyen szerepel a közismert és megszokott appok használata, valamint a
kortársakkal folytatott online beszélgetések területe. Ugyanakkor a válaszok
alapján a gyerekek fele óvatos az új weboldalak, appok kiválasztásakor és
nagyjából harmaduk bizalmatlan az idegen nyelvű weboldalakkal szemben. A
felmérésben szerepel az internet, mint a tanulás legújabb segédeszközének
kérdésköre is, ami azért is érdekes, mert a koronavírus miatt ez a terület épp a
kutatás időszakában vált kiemelten fontossá. Azoknál a diákoknál, akiknél
végbement az átállás a digitális oktatásra, nagyjából fele-fele arányban
sikerült mindent zökkenőmentesen online formába ültetni, és a gyerekek több mint
42 százaléka úgy érzi, hatékonyabban tanul így - írják. „A Magyar Telekomnál
évek óta foglalkozunk a fiatalok digitális készségfejlesztésével, tudatos
internethasználatra való edukálásával, valamint iránymutatással segítjük a
szülőket a gyermekük online tevékenységeihez kapcsolódó biztonságos keretek
megtalálásában. Éppen ezért fontosnak tartjuk a fiatalok véleményének
megismerését, a közvetlen, első kézből való információgyűjtést annak érdekében,
hogy olyan irányban fejleszthessük programjainkat, tartalmainkat, melyekre
valóban szükség van. Tapasztalataik, javaslataik értékes szempontokkal
szolgálhatnak számunkra, valamint tágabb körben a szülők, tanárok, kortársaik
számára egyaránt” – foglalta össze az eredmények jövőbeli felhasználása kapcsán
Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója .
Az IT és információbiztonsági szakma tetoválásainak jelentésmorfológiája Blogzóna IT Itt az ideje, hogy az IT és a biztonsági szakmán belül elterjedt és gyakori tetoválásokat összegyűjtsük és közelebbről megvizsgálva a képi világukat, leírjuk, milyen jelentéssel bírnak, mit is jelképeznek, kik és hogyan, hol viselik őket. 1-89-19-68 A hackerek kedvelt tetoválása. A számok a periódusos rendszer elemein keresztül a HACKER feliratot adják ki (H- 1 Hidrogén, AC- 89 Aktínium, K- 19 Kálium, ER- 68 Erbium). Az öt pont jelentheti a feketekalapos hacker börtönviseltségét (bérletvásárlás után), etikus hacker esetében azonban az éles projekteken edződést és a field tapasztalatot szimbolizálja. Más értelmezésben az éles projekt során az etikus hackert (középső pont) bekeríti saját projektvezetője és salese, az ügyfél projektvezetője és az ügyfél biztonsági vezetője. Vörös háromszög a bal mellbimbó körül, „People, Process, Technology” felirattal az élek...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése