Helpfile-minden ami informatika

MEIXNER ZOLTÁN 2012. június 21., 12:00 Nyomtatás Sikerült a lehetetlennek tűnő vállalkozás, amelynek során 148 nap alatt 21 összekötött számítógép segítségével a valaha írt leghosszabb titkosítási kódot feltörték. Senki sem gondolta volna, hogy egy 923 bites kódot fel lehet törni, mert a tudósok azt gondolták, hogy a jelenlegi technikai felkészültségünk mellett több ezer évig tartana. De elég volt hozzá 148 nap és 21 számítógép. A Fujitsu Laboratórium, az amerikai Információs és Kommunikációs Technológiák Nemzeti Intézete és a japán Kyushu Egyetem bejelentette, hogy sikerült megfejteniük a 923 bites kódot, amely a kódfejtésben természetesen világrekordnak számít. A sikerhez a következő generációs kriptográfiai megoldások használatára volt szükség. "A számos erőfeszítés ellenére, amely ennek a titkosítási megoldásnak a használatára és terjesztésére irányult, nem jutottunk közelebb a megoldáshoz, amíg a probléma egy új megközelítését nem tudtuk alkal...

Sokan félreértettek egy funkciót, ami első ránézésre azt ígéri, hogy minden bejegyzést látni fognak a Facebookon.  2012. Jún. 18.   by  LevaiRichard Te is kaptál ilyen üzenetet? Esetleg az is előfordulhat, hogy Te is megosztottál egy ilyen üzenetet? Nem csoda, ez ugyanis jól hangzik a Facebook 16%-os “fenyegetése” után (átlagosan ennyi rajongó látja egy oldal bejegyzésit heti szinten), azonban van egy rossz hír:  ez így nem igaz . Ez az opció ugyanis nem arra van, hogy egy Facebook felhasználó bekapcsolhatja, hogy melyik oldal (vagy ismerőse) üzeneteit akarja látni mindenképpen. Ez azért van, hogy így kikapcsolhatja az ember azokat, akiknek az üzeneteit semmiképpen nem akarják látni. Vagyis ha van olyan ismerősöd, akivel jó virtuálisan jóba lenni, de nem vagy kíváncsi az üzeneteire, akkor ezt a gombot megnyomod, és nem jönnek az üzenetek. Vagy ha van olyan Facebook oldal, amit illik lájkolni, de egyébként nem érdekel, kapcsold ki...

SZILÁGYI SZABOLCS 2012. június 15., 08:01 Nyomtatás A Microsoft gyors átállást szeretne új operációs rendszerére, de az informatikusok ellenállását - szokás szerint - le kell gyűrnie. Az Orlandóban tartott TechEd North America keretei között igyekezett először intenzíven propagálni új platformját a vállalati felhasználók körében a Microsoft. A várhatóan még az idei év vége előtt kereskedelmi forgalomba kerülő operációs rendszer népszerűsítésére azért választotta ezt a helyszínt a redmondi szoftveróriás, mert szeretne intenzív vállalati adoptálást elérni. Ehhez pedig keresve sem találna jobb helyet, mint a fent említett konferencia, amelyen mintegy 10 ezer informatikus és IT-szakértő vett részt. Hosszú évek óta kísérti az új Windows-okat a probléma: a rendszergazdák ódzkodnak az átállástól. Nem is lehet szemükre vetni ezt, hiszen a megszokott rendszer sajátosságait már javarészt kitapasztalták, egy új OS-nél azonban elölről indul a folyamat, ráadásul újra ...

A lítiumot ( görögül   lithos,   jelentése „kő”)   1817 -ben fedezte fel   Johann Arfvedson . Arfvedsonnak a svéd   Utö   szigeten talált petalit ércben ( LiAl(Si 2 O 5 ) 2 ) lévő   spodumen   és   lepidolit   ásványban sikerült megtalálnia az új elemet.   1818 -ban   Christian Gmelin   figyelte meg először, hogy a lítium sói a lángot élénkvörösre színezik. Egyiküknek sem sikerült azonban a lítiumot sóiból elkülönítenie. Az izoláció először  William Thomas Brande -nak és Sir  Humphry Davy -nek sikerült, akik  elektrolízist  alkalmaztak lítium-oxidon ( Li 2 O ). Kereskedelmi mennyiségben először  1923 -ban állította elő a német  Metallgesellschaft AG , megolvasztott lítium-klorid ( LiCl ) és kálium-klorid ( KCl ) elektrolízisével. A „lítium” név a lithion=kőszerű szóból származik, mert  ásványban  mutatták ki először, míg a többi alkálifémet először növényi szövetben.