HOGYAN VÉLEKEDIK 123 VÁLLALAT A KORONAVÍRUS GAZDASÁGI HATÁSAIRÓL? – KUTATÁSUNK EREDMÉNYEI

A járvány által kialakult helyzet óriás változásokat generál az egész világban, amelyeket gazdasági, munkaerő-piaci és HR szakmai szempontból is érdemes megvizsgálnunk. A munkaerő-piacon tapasztalható 180 fokos fordulatot az is jól mutatja, hogy míg pár hete még a fluktuáció benchmark kutatásunk eredményeiről, a munkaerőhiányról, az autóipar lassulásáról és a digitalizációról beszélgettünk szakmai körökben, ez mára teljesen megváltozott.

A HR kihívásai iparáganként rendkívül különbözőek lehetnek. Vannak területek, ahol teljesen leállt a szektor – ilyen például a turizmus, a vendéglátóipar, a szállodaipar, a rendezvényszervezés, a szórakoztatóipar, a kulturális és sportesemények és a taxi szolgálat.

Mindezek mellett viszont olyan területek is akadnak, amelyek hatalmas leterheltséggel és munkaerő igénnyel működnek ebben a kiélezett helyzetben is – ilyen például az, az élelmiszer-kiskereskedelem és az ételkiszállító vállalkozások.

Ezek a változások sokrétűek, gyors alkalmazkodást és rugalmasságot követelnek meg tőlünk – munkáltatóktól és persze a munkavállalóinktól egyaránt.

A változás gazdasági hatásainak felmérése és a piaci tapasztalatok feltérképezése érdekében 2020. március 18-23. között egy rövid felmérést végeztünk, amelyet 123 vállalat képviselője töltött ki.

A felmérésben arról kérdeztük a cégeket, milyen gazdasági, HR és munkaügyi intézkedéseket vezettek be eddig, illetve hogyan tervezik a létszámuk alakulását a jövőben.

A TOP gazdasági intézkedések a következőek voltak:

1. A vállalatok 56%-a, azaz több, mint a fele kényszer szabadságra küldte dolgozóit
2. 48%-uk a külsős együttműködéseket elhalasztotta, elnapolta
3. 34%-uk, azaz az 1/3-uk a munkavállalók munkaidejét csökkentette
4. 30%-uk, felfüggesztette a kölcsönzést és vagy diákfoglalkoztatást és a külsős együttműködéseket
5. 26%-uk, azaz több, mint az ¼-ük állásidőt fizet.
6. 19%-uk leépít és ugyancsak 19%-uknál a teljes gyár leállás már a 2. héten megtörtént.

Ezeken kívül voltak további intézkedések is, mint pl: stratégia újragondolása, folyamatok áttekintése, költségek racionalizálása, kulcs munkaerő megőrzése, üzleti partnerek támogatása, munkaidőkeret lehetőségeinek kihasználása, technológiai tanulás, fizetésemelés halasztása, távolléti díj, bércsökkentés

A HR és munkaügyi TOP intézkedések az alábbiak voltak:

1. A vállalatok 94%-ánál bevezették a home office rendelkezést és áttértek az online megbeszélésekre, munkára.
2. 73%-uk gyakrabban, alaposabban takarítja a cég teljes területét, 48%-uknál óránként fertőtlenítenek.
3. 69%-uknál ráerősítettek a tudatos belső online kommunikációra
4. 47%-uk, azaz a munkáltatók csaknem fele foglalkozik a pánik kezelésével, ugyanakkor csak 14%-uk nyújt munkavállalóinak pszichológiai, pénzügyi támogatást
5. Izoláció, szeparáció 39 – 29%-ban jelent meg.

További intézkedések, amelyeket a HR-es kollégák említettek a felmérésben: területre belépés előtt kockázatelemző kérdőív, testhőmérséklet mérés, látogatók kitiltása, céges busz megszűntetése és az egyéni közlekedési módok támogatása, gyerekes szülők segítése, védelmi eszközök biztosítása, időskorúak védelme

Munkavállalói létszámváltozással kapcsolatos témakör

Izgalmas eredmény, hogy a vállalatok 68%-a nem tervez létszámváltozást. Ez jó hír.
17%-uk, átlag 14%-os mértékben létszámcsökkenésre kényszerül, és igen, ezen cégen legtöbbje az autóiparba tartozik. Az autóipar mellett azonban a logisztika és egyes kereskedelmi iparágak is leépítésre kényszerülnek.

A kutatásban részt vett vállalatok közül 13% bővülést tervez, átlagosan 21%-os mértékben. A következő szektorok számítanak bővülésre: építőipar, pénzügy, kereskedelem (élelmiszer), termelésen belül gyógyszer, gyógyászati, szolgáltatás, mint pl futárszolgálat.

Az alábbi videóban részletezzük a felmérés eredményeit: