A módosított irányelv mindenképp visszalépés az internetes szabadság terén, és akár visszaélésekre is lehetőséget adhat.
Miközben a magyar közvélemény egész másra figyelt tegnap az Európai Parlament ülését követve, a képviselők (bár júliusban egyszer már elvetették) elfogadtak egy roppant fontos előírást, a szerzői jog internetes tartalmakra vonatkozó reformját – 438-an szavaztak mellette, 226-an ellenezték, 39-en tartózkodtak.
[+]
Korábban már részletesen írtunk erről az átalakításról, a támogatók és az ellenzők érveiről.
Röviden összefoglalva: a megreformált irányelvnek két olyan pontja van, mely „kiverte a biztosítékot” sokaknál.
A 11. cikkely konkrétan és a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sajtótermékek kiemelt védettséget kapnak, ugyanis sem manuálisan, sem automatizáltan nem lehet még előzetest, fejlécet, bélyegképet sem közölni, ilyen linket adni a tartalomtulajdonos engedélye nélkül. Ezt röviden „linkadóként” emlegetik.
A még nagyobb felháborodást kiváltó 13. cikkely az előzetes szűrést írja elő. Ez magyarul azt jelenti, hogy minden olyan weboldalnak, ahol a felhasználók bármilyen formában „nagyszámú” tartalmat tudnak feltölteni, az üzemeltetőnek előzetesen kell szűrnie ezeket a tartalmakat, hogy vannak-e benne a szerzői jogot megsértő elemek.
Több probléma is van ezekkel a rendelkezésekkel. Egyrészt gumiszabályok, implementálásuk során, után igen tág teret biztosítanak az alkalmazóknak, szélsőséges esetben akár kemény (elsősorban nem politikai jellegű) internetes cenzúrát is eredményezhetnek.
Másrészt pedig – bár nyilván értékelhető a szerzők jogainak védelme – teljességgel szembemennek az internet által kialakított kultúrával, alkalmazásuk megvalósítása kétséges, és jelentős mértékben visszavethetik a gazdasági erőként is jelentős kreatív tevékenységek működését és fejlődését. Ráadásul a szolgáltatókra esetlegesen kiszabott büntetéseket a megbüntetettek feltehetően át fogják hárítani valamilyen módon a felhasználókra.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése