Elamerikanizálódik az internetes nyelvezet

Miért találjuk egyszerűbbnek az online vagy a tárgyakkal történő kommunikációt?

Nem csak a Z és Y generáció egyik fő jellemzője, hogy egy-egy beszélgetést személyes interakció nélkül oldanak meg, hanem ez egyre gyakrabban megfigyelhető az idősebb korosztálynál is. Vajon mennyiben változott meg az életünk a modernizációnak, a közösségi média elterjedésének köszönhetően? Hogyan redukálódott az élő nyelv az online kommunikáció hatására? Miért van az, hogy egy-egy tárggyal könnyebben fejezzük ki magunkat? Miért láthatjuk ezt a nagy márkák kommunikációjában is?

Pintér Dániel Gergő, PR-stratéga és márkakommunikációs szakértő úgy véli, hogy a kommunikációtechnológia fejlődésének egyaránt van optimista és pesszimista olvasata. Az optimista olvasat szerint az online felületeknek köszönhetően demokratizálódik a társadalom: kitágul a világ, szinte mindenki számára könnyebben és ingyenesen válnak elérhetővé a jóléthez, a felelős fogyasztói vagy politikai döntéshez szükséges információk. A pesszimista olvasat szerint a felhasználók médiatudatossága csak fáziskéséssel kullog az őrült tempóban modernizálódó világ után, amely számos információbiztonsági, szociálpszichológiai, gazdasági és személyiségjogi kérdést vet fel.

Rövidülnek a kérdések

Ma az internetes nyelvezetnek köszönhetően nem csak a kifejezések, de a kérdések is lerövidülnek, ráadásul egyre több olyan szót, illetve rövidítést használunk, amelyeket külföldről veszünk át. Pintér is úgy látja, hogy itthon is egyre inkább érezhető az amerikanizálódás hatása az internetes nyelvezetben. Nő az olyan, angol nyelvű kifejezések száma is, amelyeknek nincs magyar megfelelője. Kérdések tekintetében elsősorban a szabályos mondatok szabálytalanra rövidülését tapasztalhatjuk: a „Hol vagy?” helyett például csak a „Hol?”, a „Merre?” vagy az „Itt” szavakat tesszük fel gyakran. Sok magyar kifejezést ún. „virtuális hieroglifává” alakítunk, ilyen például a „vagyok”-ot rövidítő „vok”; az „egy pillanat”-ot rövidítő „pill”, vagy a jó éjszakát kívánó frázist rövidítő „jó8”. A digitális bennszülöttek anyanyelvének számos nemzetközi eredetű betűszó is szerves része, mint például a IDC (I don’t care, „nem érdekel”); esetleg OMG (Oh My God, „Ó, Istenem!”); valamint gyakran használják az „offolom” szót is.

Tárgyakkal egyszerűbb?

Nem csak írásban válik egyszerűbbé a kommunikáció, gyakran a tárgyak is segítségünkre lehetnek. Egy tárgy gyakran szimbolikus jelentőséggel bír, aminek a dekódolása közös kódnyelvet feltételez az interakcióban résztvevő felek között. Ez a közös platform pedig akár a szavaknál is hatékonyabb, hiszen szabadabb, játékosabb kommunikációt tesz lehetővé. „Ilyen például az ajándékozás, amivel a felek a szeretteikhez fűződő viszonyuk intimitását, fontosságát vagy akár megerősítését akarják hangsúlyozni. A tárgyak nemcsak nyomatékot adnak annak, amit üzenni szeretnénk, de az interakció izgalmi fokát is növelik. Komoly jelentőségük lehet például a hétköznapi konfliktusok feloldásában, mert a tárgyakkal történő kommunikáció jóval nagyobb átgondoltságot feltételez, mintha az ember indulatos szóváltásba vagy esetlen bocsánatkérésbe bonyolódna. Az írott kommunikáció nem csak magasabb minőségi szintre emelheti az adott kapcsolatot, de akár vissza is terelheti azt a megszokott, normális mederbe.” – tájékoztat a szakértő.

Ezt megfigyelhetjük a nagy márkák fogyasztóikkal folytatott kommunikációjában is. Ugyanis gyakran kerülnek fel termékeikre szavak, kifejezések vagy kérdések, amelyekkel lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberek között valódi párbeszéd alakulhasson ki. Most például egyik kedvenc márkánk, a Pöttyös Túró Rudi segít abban, hogy olyan kérdéseket is feltegyünk egymásnak, amelyeket egyébként nem biztos, hogy meg mernénk kérdezni.