Ugrás a fő tartalomra

Megkezdődött a harc az internetes óriások ellen

Kilenc európai sajtóügynökség, köztük az AFP szólította fel az internetes óriásvállalkozásokat, hogy kikényszerítsék azon szerzői jogok megfizetését, amelyekkel többek között a Facebook, a Google és a Twitter hatalmas nyereséget termelnek.
Egy ideje az EU napirendjén is állandó téma az internetes óriáscégek adóztatása, amelyek eddig úgy használták a több millió híranyagot, hogy nem azok keletkezési helyén fizették utánuk a jogokat.
"A Facebook a világ legnagyobb médiumává vált... Mégsem rendelkeznek hírszerkesztőségekkel, nincs szíriai újságírójuk, aki veszélybe sodorja az életét, nem működtetnek zimbabwei irodát, amely Mugabe távozását vizsgálná, és nem ők járnak utána helyi újságírók által küldött információk hitelességének" - olvasható az ügynökségek állásfoglalásában.
- írják.
Mindehhez tudni kell, hogy például a Facebook a tavalyi évben háromszorosára, 10 milliárd dollárra növelte nyereségét. Az ügynökségek szerint ezek a cégek "nagymértékben profitálnak mások munkájából", amelynek segítségével 60-70 százalékos bevételnövekedést realizálnak, miközben a média hirdetési bevételei tavaly kilenc százalékkal csökkentek Franciaországban.
- fogalmazzák meg.
Az IAB Hungary idén márciusban, az Evolution konferencia keretében jelentette be a 2016-os évre vonatkozó Adex-számokat, valamint az idei piaci várakozásokat feltáró AdExpect-kutatás eredményeit, amelyből megtudhattuk, hogy 2016-ban 68,38 milliárd forintot tett ki a reklámpiac digitális szegmense, amely 22 százalékos bővülést jelent.
Folytatódott a globális szereplők (elsősorban a Google, Facebook értendő ide) térnyerése, mostanra ezek 51 százalékos aránnyal képviseltetik magukat a digitális piacon belül. A display piacnak 28 százalékát, a mobilnak azonban már 85 százalékát viszik a globális játékosok.
A francia, német és spanyol újságírók által tett erőfeszítések noha arra késztették az internetes óriásokat, hogy bizonyos összegeket már befizetnek, de ez nem elegendő, és mindössze "néhány szimbolikus morzsa" jut el azokhoz, akik a valódi munkát elvégzik helyettük.
A sajtóügynökségek ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Unió biztosítsa számukra a szerzői jogokat, azonban ebben a kérdésben sincs száz százalékos egyetértés, mivel néhány európai parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a javaslat veszélybe sodorhatja az internetezők hírhez való szabad hozzáférését. Ennek kapcsán megjegyzik: "Az internethasználókat nem érinti a javaslat... Azt szeretnénk elérni, hogy azok, akik most a reklámbevételek aránytalanul nagy részét zsebre teszik, osszák meg azokkal, akik a munkát ténylegesen elvégzik."
Némi előrelépést jelent, hogy a Facebook a héten jelentette be, hogy helyben, a tevékenysége szerinti országokban fogja könyvelni reklámbevételeit ahelyett, hogy dublini székhelyén venné nyilvántartásba azokat. Ez a lépés Magyarországon is fontos változást hozhat a reklámpiacon. Dave Wehner, a cég pénzügyi vezetőjének tájékoztatása szerint a közösségi médiaportál 2018-ban hajtja végre a változtatást, és 2019 első felében kívánja befejezni az új értékesítési struktúráját.
"Az Európai Bizottság várhatóan márciusban terjeszti elő jogalkotási javaslatát azon multinacionális digitális vállalatok megadóztatásáról, amelyeket azzal vádol, hogy a nyereségük után fizetendő járulékukat alacsony adókulcsú uniós tagországokban róják le, például Írországban vagy Luxemburgban. Az alapprobléma az, hogy sem a cégek, sem azok tevékenysége fizikailag nincs jelen azokban az országokban, ahonnan bevételét eléri, márpedig a klasszikus adózás logikája alapján a jelenlétre lenne szükség a megadóztatáshoz" - írja a HVG.
A fellebbezést a következő szervezetek írták alá: AFP, a német DPA, az angol Press Association, a spanyol EFE, az olasz Ansa, a svéd TT, a belga Belga, az osztrák APA és a holland ANP.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az IT és információbiztonsági szakma tetoválásainak jelentésmorfológiája

Az IT és információbiztonsági szakma tetoválásainak jelentésmorfológiája Blogzóna IT Itt az ideje, hogy az IT és a biztonsági szakmán belül elterjedt és gyakori tetoválásokat összegyűjtsük és közelebbről megvizsgálva a képi világukat, leírjuk, milyen jelentéssel bírnak, mit is jelképeznek, kik és hogyan, hol viselik őket. 1-89-19-68 A hackerek kedvelt tetoválása. A számok a periódusos rendszer elemein keresztül a HACKER feliratot adják ki (H- 1 Hidrogén, AC- 89  Aktínium, K- 19  Kálium, ER- 68  Erbium). Az öt pont jelentheti a feketekalapos hacker börtönviseltségét (bérletvásárlás után), etikus hacker esetében azonban az éles projekteken edződést és a field tapasztalatot szimbolizálja. Más értelmezésben az éles projekt során az etikus hackert (középső pont) bekeríti saját projektvezetője és salese, az ügyfél projektvezetője és az ügyfél biztonsági vezetője. Vörös háromszög a bal mellbimbó körül, „People, Process, Technology” felirattal az élek...

Mesterséges intelligencia startupot vett a Nike

A cég azért hajtotta végre a felvásárlást, mert szeretné megfejteni, hogy mit akarnak az ügyfelei. A tengerentúli székhelyű edzőcipő-, sportruházat- és sportszergyártó  megvásárolta  a  Celect nevű bostoni székhelyű mesterséges intelligencia startupot. A Nike azért döntött a tranzakció mellett, mert úgy érezte, hogy a vállalkozásban ott van a potenciál arra, hogy többet tudhasson meg az ügyfeleiről és arról, hogy miért döntenek egy adott termék megvétele mellett. A Celect a megadott kiskereskedelmi adatok alapján készíti el a számításait, amelyek komoly segítséget jelenthetnek akkor, ha például egy sportszergyártó költség-haszon elemzéseket akar elvégezni. Eric Sprunk, a Nike ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy miután a termékeik iránt egyre nagyobb a kereslet, ezért kiemelten fontos számukra az adatok optimalizálása és az, hogy reagálni tudjanak a fogyasztói magatartásokra. Így nagyon is személyre szabott módon tudják kiszolgálni a vásárlóikat. A két fél az ü...

Sziszifuszi robotok és túlontúl menő házak az IKEA központjában

CSURGÓ DÉNES KÖVETÉS 2018.06.17. 17:11 Van valami gyermekien lenyűgöző, ugyanakkor szomorkás egy robot látványában, amelynek az a dolga ezen a világon, hogy nagyon finoman, óvatosan kinyisson majd becsukjon egy kutyafej formájú uzsonnásdobozt, és ezt elismételje úgy 15-20 ezerszer. Pedig ez az egyszerre mechanikus és egyszerre drámai látvány fogadott, amint beléptem az IKEA teszlaborjába a festőien semmi közepén lévő Älmhult városában, ahol az IKEA központja is van. Itt a tesztlabor mellett megnézhettem, hogy hogyan is rendezik be a lakásukat az IKEA dizájnerei, vagy hogy milyen bútorokat tervez a cég egy Mars-expedícióra. Az IKEA volt olyan kedves, hogy még vagy 200 másik újságíróval együtt meghívott a Democratic Design Days nevű rendezvényére, ami valójában egy kétnapos PR esemény, amelyen a világ talán legnagyobb bútorgyártója megmutatja, hogy mik kerülnek majd a boltokba jövőre, bejelenti, hogy milyen menőséget tervez a...