Komoly összegeket fordítanak a világ minden pontján lévő szerverközpontjaik hálózati sávszélességének biztosítására.
A konszern az elmúlt hónapokban számos szerződéssel biztosította a hozzáférést a szélessávú kapacitásokhoz. A társaság a két legnagyobb megállapodást a Hibernia Networks és az Aqua Comms cégekkel kötötte, emellett a vállalat beszállt a New Cross Pacific (NCP) projektbe is. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid időn belül létrejöhessenek az első hálózatok, amelyek a Csendes-óceánon keresztül Ázsiát és Észak-Amerikát kötik össze.
Az üzletek keretében a Microsoft nem csupán általános adatátviteli kapacitást vásárolt magának, hanem a Dark Fiber optikai kábelhálózatba is befektetett. Ennek köszönhetően a vállalat egyesült államokbeli és írországi számítógép-központjait az eddiginél sokkal stabilabban kötik össze egymással. Az elképzelések megvalósításában központi szerepet fog játszani a Hibernia Networks The Express nevű kábele, amely Kanadán keresztül éri el Írországot és Nagy-Britanniát. A jelenlegi kapacitás az Atlanti-óceánon keresztül 3,5 Tbps-os, az új kapcsolatnak köszönhetően ez 10 Tbps-osra nő majd.
Az NCP esetében a társaság egy olyan kábel megépítésébe száll be, amelyet egy olyan konzorcium fektet le, amelyben többnyire kínai távközlési cégek (China Mobile, China Telecom, China Unicom, Chunghwa Telecom, KT Corporation és TE SubCom) találhatók. Az új hálózatnak köszönhetően közvetlen kapcsolat jöhet létre az USA és Kína, Dél-Korea, Tajvan és Japán között. A kapacitás több mint 80 Tbps-os lesz. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Microsoft mekkora összegekkel támogatja a programokat és azt sem, hogy cserébe mekkora kapacitásra számíthat. A vállalat ezzel a lépéssel a Google példáját követi, amely tavaly már a harmadik tenger alatti kábelprojektet támogatta és amely kevlár borítással óvja a tenger alatti optikai kábeleket, hogy a cápák ne tehessenek kárt bennük.
Világszerte körülbelül 230 tenger alatti kábel biztosítja a zökkenőmentes és nagy sávszélességű internetezést, a jelenlegi hálózatról több térkép is elérhető. A tenger alatti kábelek hiányát leginkább akkor vesszük észre, ha nagyon komoly fennakadás következik be. Ezen üzemzavarok azonban általában egyszerű dolgokra vezethetők vissza. Például 2000-ben egy halászhajó ledobta a horgonyát és ezzel sikerült elszakítania egy kábelt. Az eredmény: Délkelet-Ázsia, Japán és Ausztrália részben elveszítették a hálózati kapacitásaikat.
2006-ban tengerrengés volt Tajvan partjai előtt, az ott lévő kábelek eltörtek. Kelet-Ázsiában 120 millió telefonvezeték esett ki, az internetezési sebesség pedig rendkívüli mértékben lecsökkent. A bankok és a tőzsdék teljesen el lettek zárva a nemzetközi kereskedelemtől, időszakosan fel kellett függeszteni a globális devizakereskedelmet is. 2008-ban néhány napon belül kétszer szakadtak el a kábelek Egyiptom partjai előtt és kétszer a Perzsa-öbölben. A teljes régió 18 napon át, 100 millió ember pedig időszakosan internet nélkül maradt.
2010-ben ismét egy horgony pusztított, ezúttal Dél-Afrika partjainál sikerült elszakítani egy kábelt. A nemzetközi távközlésben és az internetben is fennakadások voltak. 2012-ben pedig Kelet-Afrika maradt online kapcsolatok nélkül, szintén egy horgony miatt. Ugyan a természeti katasztrófák is okoznak problémákat, de a legnagyobb pusztítást a horgonyok és a halászhálók végzik. A legmeghökkentőbb esetre ugyanakkor 2011-ben került sor, amikor egy 75 éves nyugdíjas, Hajastan S. nemes egyszerűséggel átvágott a parton egy kábelt, mert úgy gondolta, értékes és eladja. A tette miatt Örményország és Grúzia egyaránt internet nélkül maradt.
A konszern az elmúlt hónapokban számos szerződéssel biztosította a hozzáférést a szélessávú kapacitásokhoz. A társaság a két legnagyobb megállapodást a Hibernia Networks és az Aqua Comms cégekkel kötötte, emellett a vállalat beszállt a New Cross Pacific (NCP) projektbe is. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid időn belül létrejöhessenek az első hálózatok, amelyek a Csendes-óceánon keresztül Ázsiát és Észak-Amerikát kötik össze.
Az üzletek keretében a Microsoft nem csupán általános adatátviteli kapacitást vásárolt magának, hanem a Dark Fiber optikai kábelhálózatba is befektetett. Ennek köszönhetően a vállalat egyesült államokbeli és írországi számítógép-központjait az eddiginél sokkal stabilabban kötik össze egymással. Az elképzelések megvalósításában központi szerepet fog játszani a Hibernia Networks The Express nevű kábele, amely Kanadán keresztül éri el Írországot és Nagy-Britanniát. A jelenlegi kapacitás az Atlanti-óceánon keresztül 3,5 Tbps-os, az új kapcsolatnak köszönhetően ez 10 Tbps-osra nő majd.
Az NCP esetében a társaság egy olyan kábel megépítésébe száll be, amelyet egy olyan konzorcium fektet le, amelyben többnyire kínai távközlési cégek (China Mobile, China Telecom, China Unicom, Chunghwa Telecom, KT Corporation és TE SubCom) találhatók. Az új hálózatnak köszönhetően közvetlen kapcsolat jöhet létre az USA és Kína, Dél-Korea, Tajvan és Japán között. A kapacitás több mint 80 Tbps-os lesz. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Microsoft mekkora összegekkel támogatja a programokat és azt sem, hogy cserébe mekkora kapacitásra számíthat. A vállalat ezzel a lépéssel a Google példáját követi, amely tavaly már a harmadik tenger alatti kábelprojektet támogatta és amely kevlár borítással óvja a tenger alatti optikai kábeleket, hogy a cápák ne tehessenek kárt bennük.
Világszerte körülbelül 230 tenger alatti kábel biztosítja a zökkenőmentes és nagy sávszélességű internetezést, a jelenlegi hálózatról több térkép is elérhető. A tenger alatti kábelek hiányát leginkább akkor vesszük észre, ha nagyon komoly fennakadás következik be. Ezen üzemzavarok azonban általában egyszerű dolgokra vezethetők vissza. Például 2000-ben egy halászhajó ledobta a horgonyát és ezzel sikerült elszakítania egy kábelt. Az eredmény: Délkelet-Ázsia, Japán és Ausztrália részben elveszítették a hálózati kapacitásaikat.
2006-ban tengerrengés volt Tajvan partjai előtt, az ott lévő kábelek eltörtek. Kelet-Ázsiában 120 millió telefonvezeték esett ki, az internetezési sebesség pedig rendkívüli mértékben lecsökkent. A bankok és a tőzsdék teljesen el lettek zárva a nemzetközi kereskedelemtől, időszakosan fel kellett függeszteni a globális devizakereskedelmet is. 2008-ban néhány napon belül kétszer szakadtak el a kábelek Egyiptom partjai előtt és kétszer a Perzsa-öbölben. A teljes régió 18 napon át, 100 millió ember pedig időszakosan internet nélkül maradt.
2010-ben ismét egy horgony pusztított, ezúttal Dél-Afrika partjainál sikerült elszakítani egy kábelt. A nemzetközi távközlésben és az internetben is fennakadások voltak. 2012-ben pedig Kelet-Afrika maradt online kapcsolatok nélkül, szintén egy horgony miatt. Ugyan a természeti katasztrófák is okoznak problémákat, de a legnagyobb pusztítást a horgonyok és a halászhálók végzik. A legmeghökkentőbb esetre ugyanakkor 2011-ben került sor, amikor egy 75 éves nyugdíjas, Hajastan S. nemes egyszerűséggel átvágott a parton egy kábelt, mert úgy gondolta, értékes és eladja. A tette miatt Örményország és Grúzia egyaránt internet nélkül maradt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése