Ugrás a fő tartalomra

Számítógépek - még csak a középkorban vagyunk?





Ma kevesebben ismerik behatóan a számítógépek működését és tudnak programozni, mint amekkora arányban néhány száz éve írni és olvasni tudtak.

Vishal Sikka korábban az SAP fejlesztési vezetője volt, három éve pedig a világ egyik legnagyobb IT-szolgáltatójának számító, 10 milliárd dolláros bevétellel bíró Infosys első embere. Sikka régóta harcol azért, hogy egyre több programozó legyen világszerte. Létrehozta az Infosys Alapítványt, amely ezt szeretné megvalósítani és amelyet a felesége vezet. Az alapítvány annyi gyerekhez próbálja meg közelebb hozni a számítástechnikát, amennyihez csak lehetséges. A menedzser szerint a jövőben alapvetően megváltoznak a munkamódszerek. Az új ötletek és foglalkozások az eddiginél sokkal több együttműködést követelnek meg. Az egész világ digitalizálódik és kevés az ehhez szükséges szakember. Bárki aki programozóként akar dolgozni nála Indiában, átesik egy 3 hónapos előzetes tanfolyamon, amelyet a társaság saját oktatási intézményében tartanak és a résztvevők ott megismerkednek a programozási nyelvekkel.


India gazdaságának fontos részei a Nyugatról kiszervezett szolgáltatóközpontok

A legnagyobb támasza a felesége, Vandana, aki szerint ma a számítástechnika jelenti azt, amit régen az írás- és olvasás ismerete. Ennek alátámasztására rámutatott, hogy a középkorban az emberek csupán közel 6 százaléka tudott írni és olvasni, napjainkban pedig csak az emberek kevesebb, mint 1 százaléka tud programozni. Vishal Sikka úgy véli, hogy ez a legnagyobb probléma és gyakorlatilag a középkorban vagyunk, ha a számítógépekre gondolunk.

Az Infosys vezetője az előző negyedéves bevételekről tartott beszámolóra egy általuk fejlesztett önvezető golfautóval hajtott be, mert ugyan a cég nem vesz részt az önállóan közlekedő rendszerek fejlesztésében, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a munkatársaik megértsék, hogy működik a technika. Sikka egy innovatív kultúrát akar létrehozni: amennyiben a felhasználók a megfelelő képességeket tanulják meg, akkor nem kell félniük attól, hogy a gépek elveszik a munkájukat, hanem a segítségükkel erősíteni lehet a képességeiken.


Az 50 éves indiai férfi természetesen ma már amerikai állampolgár, és a következő években 10 000 amerikai számítástechnikai szakembert akar munkába állítani, ami meglepő egy alapvetően kiszervezésből élő cégtől, ami stratégiáját a feladatok olcsón dolgoztatható indiaiakkal való elvégzésére építette fel. Nem szívjóságból teszik, az ágazat más óriásai is érzik a Trump-kormányzat nyomását, amely bejelentette a külföldiek munkavállalásához szükséges vízumok felülvizsgálatát, annak minimum jövedelemhez és képzettséghez való kötésének megemelését. Az Infosysnél 13 ezer ember dolgozik így az USA-ban, de ezentúl a vízumhoz a mostani 60 ezer dolláros éves fizetést 130 ezer dollárra kellene emelni. Kiemelte, hogy jelenleg minden vízumokkal kapcsolatos előírást betartanak, de a Trump amerikai elnök által kezdeményezett szigorítások nem viszik előre dolgot, hiszen ő három évvel ezelőtt lett az óriáscég vezetője és már akkor több mint 2000 amerikai informatikust állított munkába.

Jelenleg Sikka a Világgazdasági Fórum Mesterséges Intelligencia Körének a tagja, amely technológiától azonban nincs elájulva. Szerinte ugyan az elmúlt években volt néhány áttörés a területen, de napjaink mesterséges intelligenciája még nagyon primitív. (A férfit tanította John McCarthy, a mesterséges intelligencia atyja, míg egy másik kutató, Marvin Minsky ajánlást írt a számára.) Megállapítása szerint a számítógépek jók abban, hogy felismerjenek macskákat a képeken vagy azonosítsanak egy arcot a tömegben, de egy önállóan közlekedő autót még mindig meg lehet úgy téveszteni, hogy például felragasztjuk egy gyermek fotóját az előtte haladó gépkocsi hátsó ablakára. Szerinte a valódi mesterséges intelligenciáig vezető út még nagyon hosszú, de azért reménykedik abban, hogy végül sikerül célba érni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az IT és információbiztonsági szakma tetoválásainak jelentésmorfológiája

Az IT és információbiztonsági szakma tetoválásainak jelentésmorfológiája Blogzóna IT Itt az ideje, hogy az IT és a biztonsági szakmán belül elterjedt és gyakori tetoválásokat összegyűjtsük és közelebbről megvizsgálva a képi világukat, leírjuk, milyen jelentéssel bírnak, mit is jelképeznek, kik és hogyan, hol viselik őket. 1-89-19-68 A hackerek kedvelt tetoválása. A számok a periódusos rendszer elemein keresztül a HACKER feliratot adják ki (H- 1 Hidrogén, AC- 89  Aktínium, K- 19  Kálium, ER- 68  Erbium). Az öt pont jelentheti a feketekalapos hacker börtönviseltségét (bérletvásárlás után), etikus hacker esetében azonban az éles projekteken edződést és a field tapasztalatot szimbolizálja. Más értelmezésben az éles projekt során az etikus hackert (középső pont) bekeríti saját projektvezetője és salese, az ügyfél projektvezetője és az ügyfél biztonsági vezetője. Vörös háromszög a bal mellbimbó körül, „People, Process, Technology” felirattal az élek...

Mesterséges intelligencia startupot vett a Nike

A cég azért hajtotta végre a felvásárlást, mert szeretné megfejteni, hogy mit akarnak az ügyfelei. A tengerentúli székhelyű edzőcipő-, sportruházat- és sportszergyártó  megvásárolta  a  Celect nevű bostoni székhelyű mesterséges intelligencia startupot. A Nike azért döntött a tranzakció mellett, mert úgy érezte, hogy a vállalkozásban ott van a potenciál arra, hogy többet tudhasson meg az ügyfeleiről és arról, hogy miért döntenek egy adott termék megvétele mellett. A Celect a megadott kiskereskedelmi adatok alapján készíti el a számításait, amelyek komoly segítséget jelenthetnek akkor, ha például egy sportszergyártó költség-haszon elemzéseket akar elvégezni. Eric Sprunk, a Nike ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy miután a termékeik iránt egyre nagyobb a kereslet, ezért kiemelten fontos számukra az adatok optimalizálása és az, hogy reagálni tudjanak a fogyasztói magatartásokra. Így nagyon is személyre szabott módon tudják kiszolgálni a vásárlóikat. A két fél az ü...

Sziszifuszi robotok és túlontúl menő házak az IKEA központjában

CSURGÓ DÉNES KÖVETÉS 2018.06.17. 17:11 Van valami gyermekien lenyűgöző, ugyanakkor szomorkás egy robot látványában, amelynek az a dolga ezen a világon, hogy nagyon finoman, óvatosan kinyisson majd becsukjon egy kutyafej formájú uzsonnásdobozt, és ezt elismételje úgy 15-20 ezerszer. Pedig ez az egyszerre mechanikus és egyszerre drámai látvány fogadott, amint beléptem az IKEA teszlaborjába a festőien semmi közepén lévő Älmhult városában, ahol az IKEA központja is van. Itt a tesztlabor mellett megnézhettem, hogy hogyan is rendezik be a lakásukat az IKEA dizájnerei, vagy hogy milyen bútorokat tervez a cég egy Mars-expedícióra. Az IKEA volt olyan kedves, hogy még vagy 200 másik újságíróval együtt meghívott a Democratic Design Days nevű rendezvényére, ami valójában egy kétnapos PR esemény, amelyen a világ talán legnagyobb bútorgyártója megmutatja, hogy mik kerülnek majd a boltokba jövőre, bejelenti, hogy milyen menőséget tervez a...