Jön a 360 fokos megjelenítés
A virtuális valóság tovább fejlődhet, 2018-ra piacképesek lehetnek a 360 fokos megjelenítést kínáló televíziók. Florian Anton, az MX1szolgáltató munkatársa. A cég a SES-hez, a világ legnagyobb műholdüzemeltetőjéhez tartozik. Anton az MX1-nél a televíziós virtuális valóság (VR) projektekért felelős. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a dekóderek jelenleg nem képesek a VR-közvetítésekhez kapcsolódó hatalmas adatmennyiséget feldolgozni. De a szakember szerint ezt a feladatot a következő két éven belül képesek lesznek megoldani és ezután már nem lesz akadálya a virtuális valóság televíziók megjelenésének és elterjedésének.
A VR-szemüvegek csak rövid ideje vannak jelen a piacon, azonban lehetne létjogosultságuk a virtuális valóság televízióknak is. Amennyiben ugyanis a szülők látják, hogy a gyermekeiknek milyen élményt jelentenek a VR-játékok, akkor rájöhetnek arra, hogy egy koncert vagy futballmérkőzés megtekintése is hasonló élmény lehet nekik.
Az első konkrét fejlesztésekre és lépésekre már sor került az Amerikai Egyesült Államokban. Ott már minden hétvégén 360 fokban látó kamerákkal közvetítenek meccseket, de jelenleg alig 200-250 ember nézi így a sporteseményeket. Azonban mindez csak a kezdet, a gyors technológiai fejlődéssel és a minőség javulásával, valamint az elérhető tartalommennyiség növekedésével jelentős mértékben változhat a helyzet. Az ajánlatok először az USA-ban fognak megszaporodni, majd világszerte is.
Fogyasztói szempontból a virtuális valóság televíziózáshoz korszerű Ultra HD készülékre vagy VR-szemüvegre, kellően nagy átviteli kapacitású dekóderre és műholdas hozzáférésre van szükség. Anton rámutatott, hogy a virtuális valóság közvetítésekhez szükséges adatmennyiséget jelenleg még lehet továbbítani, mert csak kevés nézőt érdekelnek ezek a műsorok, de ha egy mérkőzést vagy koncertet 200 000 vagy mondjuk kétmillió ember szeretne egy időben látni, akkor már összeomlana az internet. Ilyenkor már csak a műholdas kapcsolatok kínálnának elegendő sávszélességet. De az adatmennyiség annyira nagy, hogy akkor sem lesznek soha exkluzív 24 órás VR-televízióadók.
Anton kiemelte, hogy a virtuális valóság közvetítések olcsóbban elkészíthetők lesznek, mint a mai műsorok, mert elegendő lesz egyetlen 360 fokban látó kamera a napjainkban használt számos készülék helyett és a rendező szerepét is a nézők vehetik majd át.
Tavaly októberben írtunk arról, hogy a Free Dimensional (FreeD) nevű technológiát a brit Sky, a Replay-Technologies nevű izraeli videofeldolgozó cég és az Intel közösen fejlesztette ki, s lehetővé teszi a focimérkőzések 360 fokos közvetítését. Emellett megjelentek a 360 fokban látó kamerák is.
A VR-szemüvegek csak rövid ideje vannak jelen a piacon, azonban lehetne létjogosultságuk a virtuális valóság televízióknak is. Amennyiben ugyanis a szülők látják, hogy a gyermekeiknek milyen élményt jelentenek a VR-játékok, akkor rájöhetnek arra, hogy egy koncert vagy futballmérkőzés megtekintése is hasonló élmény lehet nekik.
Az első konkrét fejlesztésekre és lépésekre már sor került az Amerikai Egyesült Államokban. Ott már minden hétvégén 360 fokban látó kamerákkal közvetítenek meccseket, de jelenleg alig 200-250 ember nézi így a sporteseményeket. Azonban mindez csak a kezdet, a gyors technológiai fejlődéssel és a minőség javulásával, valamint az elérhető tartalommennyiség növekedésével jelentős mértékben változhat a helyzet. Az ajánlatok először az USA-ban fognak megszaporodni, majd világszerte is.
Fogyasztói szempontból a virtuális valóság televíziózáshoz korszerű Ultra HD készülékre vagy VR-szemüvegre, kellően nagy átviteli kapacitású dekóderre és műholdas hozzáférésre van szükség. Anton rámutatott, hogy a virtuális valóság közvetítésekhez szükséges adatmennyiséget jelenleg még lehet továbbítani, mert csak kevés nézőt érdekelnek ezek a műsorok, de ha egy mérkőzést vagy koncertet 200 000 vagy mondjuk kétmillió ember szeretne egy időben látni, akkor már összeomlana az internet. Ilyenkor már csak a műholdas kapcsolatok kínálnának elegendő sávszélességet. De az adatmennyiség annyira nagy, hogy akkor sem lesznek soha exkluzív 24 órás VR-televízióadók.
Anton kiemelte, hogy a virtuális valóság közvetítések olcsóbban elkészíthetők lesznek, mint a mai műsorok, mert elegendő lesz egyetlen 360 fokban látó kamera a napjainkban használt számos készülék helyett és a rendező szerepét is a nézők vehetik majd át.
Tavaly októberben írtunk arról, hogy a Free Dimensional (FreeD) nevű technológiát a brit Sky, a Replay-Technologies nevű izraeli videofeldolgozó cég és az Intel közösen fejlesztette ki, s lehetővé teszi a focimérkőzések 360 fokos közvetítését. Emellett megjelentek a 360 fokban látó kamerák is.
Betegségeket terjeszthetnek a virtuális valóság szemüvegek
A készülékeken keresztül többek között a szemherpesz terjedhet. Egyre gyakrabban próbálhatók ki a különböző rendezvényeken és szakmai kiállításokon alkalmazások vagy játékok segítségével a virtuális valóság (VR) szemüvegek, de ez akár komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat magában. A fő problémát az jelenti, hogy egy-egy eszközt egymás után akár több százan is kipróbálnak és emiatt könnyen átadhatók másoknak például fertőzések, azok közül is elsősorban a szemherpesz. A fejlesztők között ez már egy ideje beszédtéma és rámutattak arra, hogy minden egyes VR-készüléket a használat után alaposan meg kellene tisztítani. Ez azonban aligha valósul meg minden egyes rendezvényen és minden egyes használat után.
A szemherpesz egy olyan fertőzés, amely nagyon hasonlít az ajakherpeszre és amelynek során a szem körül viszkető hólyagocskák képződnek. A herpeszt a Herpes Simplex nevű vírussal (HSV) lehet átadni, ami nagyon fertőző, ezért a virtuális valóság szemüvegek használatakor nagyon gyorsan elterjedhet a felhasználók között. A VR-játékokat fejlesztő stúdiók és a virtuális valóság eszközöket gyártó cégek nagyon komolyan veszik az ügyet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hány fertőzésre kerülhetett sor eddig, de a fertőzéshez már egyetlen HSV-fertőzött személy is elegendő.
A szakemberek azt javasolták, hogy aki szeretne egy VR-készüléket kipróbálni, az az adott rendezvény szervezőit kérje meg a termék használat előtti tisztítására. Mindez azonban a nagy eseményeken nehézkes lehet, mert ott a látogatók sok modellt próbálnak ki és nem szeretnek hosszú ideig várni. A probléma nem új, korábban felmerült, hogy a játékkiállításokon lévő vezérlőegységek kipróbálásával átadhatók a bőrbetegségek. Fertőzések ugyanakkor akár otthon is történhetnek, ha valaki játékpartit szervez vagy megmutatja az újonnan megvásárolt virtuális valóság szemüvegét és az egyik meghívott vendég fertőzött.
A szemherpesz egy olyan fertőzés, amely nagyon hasonlít az ajakherpeszre és amelynek során a szem körül viszkető hólyagocskák képződnek. A herpeszt a Herpes Simplex nevű vírussal (HSV) lehet átadni, ami nagyon fertőző, ezért a virtuális valóság szemüvegek használatakor nagyon gyorsan elterjedhet a felhasználók között. A VR-játékokat fejlesztő stúdiók és a virtuális valóság eszközöket gyártó cégek nagyon komolyan veszik az ügyet. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hány fertőzésre kerülhetett sor eddig, de a fertőzéshez már egyetlen HSV-fertőzött személy is elegendő.
A szakemberek azt javasolták, hogy aki szeretne egy VR-készüléket kipróbálni, az az adott rendezvény szervezőit kérje meg a termék használat előtti tisztítására. Mindez azonban a nagy eseményeken nehézkes lehet, mert ott a látogatók sok modellt próbálnak ki és nem szeretnek hosszú ideig várni. A probléma nem új, korábban felmerült, hogy a játékkiállításokon lévő vezérlőegységek kipróbálásával átadhatók a bőrbetegségek. Fertőzések ugyanakkor akár otthon is történhetnek, ha valaki játékpartit szervez vagy megmutatja az újonnan megvásárolt virtuális valóság szemüvegét és az egyik meghívott vendég fertőzött.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése