Orosz kémhajók a tenger alatti internetkábeleknél
Az amerikai hadsereg és hírszerzés attól tart az orosz tengeralattjáróknak és kémhajóknak a tengerfenéken lefektetett, létfontosságú internetkábelek közelében végzett, "agresszív" tevékenysége miatt, hogy Oroszország feszültség vagy konfliktus esetén megtámadhatja ezeket - írta a The New York Times.
A lap szerint a félelmek túlmutatnak a régi, hidegháborús aggályokon, amelyek szerint az oroszok rákapcsolódhatnak a kábelekre - ahogy azt az amerikai hírszerző szervek már évtizedekkel ezelőtt megtették. Washingtonban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az oroszok a legnehezebben megközelíthető helyeken vághatják át az optikai kábeleket, megbénítva ezzel a nyugati kormányok, gazdasági szereplők és polgárok számára létfontosságú kommunikációt.
A cikk elismerte, hogy semmilyen bizonyíték sincsen a vezetékek elmetszésére, de a Pentagonban növekvő gyanakvással és figyelemmel követik Oroszország haditengerészeti tevékenységét. Amerikai megítélés szerint annak feladata egyebek között a NATO döntéshozatalának megakasztása az oroszok egyre inkább előtérbe kerülő, úgynevezett hibrid hadviselési doktrínáján belül, amely a hagyományos erők bevetését a különleges műveli küldetésekkel és a 21. századi új fegyverekkel kombinálja.
A lap idézte Mark Ferguson tengernagyot, az Európában állomásozó amerikai haditengerészeti erők parancsnokát, aki szerint az orosz tengeralattjárók őrjáratozásának intenzitása az elmúlt év folyamán csaknem 50 százalékkal növekedett. A sarkkörön túl létrehozott bázisokra fordítandó és a fekete-tengeri flotta fejlesztésébe 2020-ig befektetendő 2,4 milliárd dollár azt jelzi, hogy Oroszország a szárnyakon is elkötelezetten fejleszti katonai infrastruktúráját. Moszkva emellett tengeralatti drónok kifejlesztetésén is dolgozik, amelyek kikötők és partvidékek elleni csapásmérésre szánt kisebb taktikai nukleáris eszközök hordozására képesek.
A The New York Times rámutatott, hogy a tenger fenekén húzódó internetes kábeleken keresztül napi 10 ezer milliárd dollár értékű üzleti tevékenységet bonyolítnak le, és a kommunikáció 95 százaléka is ezeken folyik. Az amerikai belbiztonsági minisztérium a vezetékek partot érésének területeit - főleg New York, Miami és Los Angeles környékén - "kritikus fontosságú infrastruktúrának" minősítette. A lap kitért rá, hogy 1971 októberében a Halibut amerikai tengeralattjáró behatolt a Japántól északra lévő Ohotszki-tengerbe, ahol rátalált egy, az orosz nukleáris erők által használt kommunikációs kábelre, amelyet sikeresen "megcsapolt". Ettől a sikertől ered a kábellehallgatások időszaka. Az amerikai haditengerészet egy évtizeddel ezelőtt építette meg az erre célra szakosodott Jimmy Carter tengeralattjárót.
Természetesen a Project Wing drónokat csak kisebb és könnyebb csomagok kiszállítására lehet majd használni: maximum 2,27 kilogrammos terhet bírnak el, a felszállástól a megrendelő gyepéig 30 perc alatt ki kell repülniük.
A Google jelenlegi egyik legnagyobb problémáját a szolgáltatással nem a drónok reptethetőségének törvényi szabályozása jelenti (a vállalat együttműködik az USA szövetségi légügyi hatóságával a jogi rész gyors tisztázása érdekében), hanem a drónok légi irányítása. Muszáj lesz bevezetni egy a drónozós cégeknél kötelezően használandó helyzetjelentő megoldást, ugyanis az elkövetkező években a Google mellett többek közt az Amazon és Walmart is be szeretné vezetni a drónos kiszállítást az USA-ban, így várhatóan ellepik majd az eget a csomagszállítóquadrocopterek.
A cikk elismerte, hogy semmilyen bizonyíték sincsen a vezetékek elmetszésére, de a Pentagonban növekvő gyanakvással és figyelemmel követik Oroszország haditengerészeti tevékenységét. Amerikai megítélés szerint annak feladata egyebek között a NATO döntéshozatalának megakasztása az oroszok egyre inkább előtérbe kerülő, úgynevezett hibrid hadviselési doktrínáján belül, amely a hagyományos erők bevetését a különleges műveli küldetésekkel és a 21. századi új fegyverekkel kombinálja.
A lap idézte Mark Ferguson tengernagyot, az Európában állomásozó amerikai haditengerészeti erők parancsnokát, aki szerint az orosz tengeralattjárók őrjáratozásának intenzitása az elmúlt év folyamán csaknem 50 százalékkal növekedett. A sarkkörön túl létrehozott bázisokra fordítandó és a fekete-tengeri flotta fejlesztésébe 2020-ig befektetendő 2,4 milliárd dollár azt jelzi, hogy Oroszország a szárnyakon is elkötelezetten fejleszti katonai infrastruktúráját. Moszkva emellett tengeralatti drónok kifejlesztetésén is dolgozik, amelyek kikötők és partvidékek elleni csapásmérésre szánt kisebb taktikai nukleáris eszközök hordozására képesek.
A The New York Times rámutatott, hogy a tenger fenekén húzódó internetes kábeleken keresztül napi 10 ezer milliárd dollár értékű üzleti tevékenységet bonyolítnak le, és a kommunikáció 95 százaléka is ezeken folyik. Az amerikai belbiztonsági minisztérium a vezetékek partot érésének területeit - főleg New York, Miami és Los Angeles környékén - "kritikus fontosságú infrastruktúrának" minősítette. A lap kitért rá, hogy 1971 októberében a Halibut amerikai tengeralattjáró behatolt a Japántól északra lévő Ohotszki-tengerbe, ahol rátalált egy, az orosz nukleáris erők által használt kommunikációs kábelre, amelyet sikeresen "megcsapolt". Ettől a sikertől ered a kábellehallgatások időszaka. Az amerikai haditengerészet egy évtizeddel ezelőtt építette meg az erre célra szakosodott Jimmy Carter tengeralattjárót.
2017-ben indulhat a Google drónos csomagszállítása
Az USA-ban pár éven belül ellephetik az eget a csomagokat szállító drónok.
A Reuters beszámolója alapján hamarosan megkezdheti a csomagok drónokkal való kiszállítását a Google. A keresőcég Project Wing programjának keretében kifejlesztett különleges drónok sikerrel vizsgáztak az Ausztráliában folytatott tesztek során, a tervek szerint 2017-től kezdve csatasorba állíthatóak lesznek.
Természetesen a Project Wing drónokat csak kisebb és könnyebb csomagok kiszállítására lehet majd használni: maximum 2,27 kilogrammos terhet bírnak el, a felszállástól a megrendelő gyepéig 30 perc alatt ki kell repülniük.
A Google jelenlegi egyik legnagyobb problémáját a szolgáltatással nem a drónok reptethetőségének törvényi szabályozása jelenti (a vállalat együttműködik az USA szövetségi légügyi hatóságával a jogi rész gyors tisztázása érdekében), hanem a drónok légi irányítása. Muszáj lesz bevezetni egy a drónozós cégeknél kötelezően használandó helyzetjelentő megoldást, ugyanis az elkövetkező években a Google mellett többek közt az Amazon és Walmart is be szeretné vezetni a drónos kiszállítást az USA-ban, így várhatóan ellepik majd az eget a csomagszállítóquadrocopterek.
Együttműködő robotot mutatott be az ABB
A szalag mellett állók munkáját gyorsíthatja fel ez a nagyon precíz kétkarú robot. Állítólag ettől még az emberekre ugyanúgy szükség lesz.
Egy svájci-svéd energetikai-automatizálási konszern, az ABB tavaly szeptemberben jelentette be YuMi-t, melynek neve az angol You and Me (te és én) szavakból származik. Most megtartották a hazai bemutatót is, ahol Niclas Trouvé, a svéd nagykövet az ilyenkor szokásos méltatáson túl kitért arra az évszázados kérdésre is, hogy a gépek elveszik-e a munkánkat. Szavai szerint a robotok a versenyképességet és a termelékenységet javítják, ezáltal több munkalehetőséget teremtenek, továbbá a veszélyes feladatok átvállalásával a biztonságot is növelik.
A szót Paplogó Zoltán, a cég robotikai üzletágának vezetője vette át, aki többször hangsúlyozta, hogy egy együttműködő robotról van szó. "A mai napig védőkerítésekre, különböző biztonsági rendszerekre van szükség ahhoz, hogy a robotok egymás mellett, fizikailag szigorúan elválasztva dolgozhassanak. YuMi azért született, hogy emberek mellett, azokkal együtt, akár azonos munkafolyamaton dolgozzon, így hatékonyabbá téve a munkát."
Mint elmondta, a fejlesztés elsődleges szempontja a biztonság volt, az a robot DNS-ébe van kódolva. Könnyű anyagokból épült fel, ezért gyors mozgásokra képes, másrészt ha ennek során mégis valamilyen ütközés történik, nem okoz sérülést az emberekben, magában vagy az alkatrészekben. Másodpercenként másfél métert tud mozogni és pontossága két századmilliméter, azaz akár a cérnát is be tudja fűzni egy tűbe.
Bemutatta, hogy mozgásvezérlő szoftvere a másodperc ezredrésze alatt meg tudja állítani: a mozgó robothoz nyugodtan odatartotta a kezét, és az kis erőhatásra valóban megállt. Magnéziumvázra épül, a robot szürke részei párnázásként működnek, puha műanyagok. Karjai két csuklóból állnak, a felületek becsípődésmentesek, felülete lekerekített. Helyigénye minimális, nagyon kompakt, szándékosan emberi méretű. Normál vezeték nélküli kapcsolattal, akár egy tableten keresztül rá lehet csatlakozni, és azzal elindítható, leállítható, vagy akár programozható is.
"Kiválóan alkalmas apró alkatrészek összeszerelésére. A bal kezében látható egy integrált kamerarendszer, hogy minél pontosabban működjön. Ha megveszünk egy mobiltelefont előfordulhat, hogy fél év múlva már nem lehet kapni. Ezeknek a termékeknek az életciklusa nagyon rövid, nagyon gyorsan változik, és vevőink szerettek volna erre gyorsan reagálni. Nem tudják azt megvárni, hogy egy hagyományos robot egy új gép részeként tervezésre, leszállításra kerüljön, hanem jelezték, hogy olyan megoldásra van szükségük ami gyors, könnyen munkába állítható, nem kell számára külön területet elkeríteni a gyárcsarnokon belül és egy meglévő munkatárs mellé oda lehet rakni és segít neki. Az alapterület az egyik legdrágább kincs." - mondta Paplogó Zoltán.
A rövid termékciklusok megkövetelik azt is, hogy gyorsan átállítható legyen egy termék előállításáról a másikra. Ez nem számítógép előtti kódolást jelent, hanem a tableten egy gombot megnyomva (rögzítés), majd a kezét beállítva megtanítható a szükséges mozdulatokra. Kézfejei cserélhetőek (kiegészítőkkel akár saját maga is képes erre), ami lehet ragasztófej, forrasztópáka, illetve bármilyen egyedileg tervezett kézfej.
Megkérdeztem Paplogó Zoltánt, hogy a munkafolyamat során ki a főnök, azaz a gép adogatja a darabokat az embernek vagy az ember a gépnek. Válasza szerint együttműködésről van szó, azaz a folyamatokat részekre bontják, és az emberre veszélyes, monoton, nehéz részt végzi YuMi, a maradékot pedig - mely kézzel akár hatékonyabb és egyszerűbb - továbbra is egy munkatárs. Elmondása szerint vannak olyan területek, amelyek teljesen nem automatizálhatók a mai napig és ez rövidtávon biztosan nem várható a jövőben sem.
Egy tajvani kiállításon papírrepülőt hajtogatott
Felhasználási területként az elektronikai ágazaton túl megemlítette az autógyártást (például különféle csatlakozók szerelésére), és svájci cégként természetes módon az óragyártást és a Magyarországon is jelenlévő játékipart. Kiemelte, hogy ember és robot együtt sokkal pontosabban, gyorsabban és ennek következtében magasabb minőséggel tud dolgozni. Példaként egy mobiltelefon szerelését említette: amíg a robot a kameramodult helyezi be addig a mellette lévő ember az akkumulátort illeszti bele. Tehát átvállalja a nagyon precíz, monotonitást igénylő feladatokat, de minden olyan területre alkalmazható, ahol részleges automatizálásként utólagosan betehető egy ember mellé. A robot ára 40 ezer dollár.
A szót Paplogó Zoltán, a cég robotikai üzletágának vezetője vette át, aki többször hangsúlyozta, hogy egy együttműködő robotról van szó. "A mai napig védőkerítésekre, különböző biztonsági rendszerekre van szükség ahhoz, hogy a robotok egymás mellett, fizikailag szigorúan elválasztva dolgozhassanak. YuMi azért született, hogy emberek mellett, azokkal együtt, akár azonos munkafolyamaton dolgozzon, így hatékonyabbá téve a munkát."
Mint elmondta, a fejlesztés elsődleges szempontja a biztonság volt, az a robot DNS-ébe van kódolva. Könnyű anyagokból épült fel, ezért gyors mozgásokra képes, másrészt ha ennek során mégis valamilyen ütközés történik, nem okoz sérülést az emberekben, magában vagy az alkatrészekben. Másodpercenként másfél métert tud mozogni és pontossága két századmilliméter, azaz akár a cérnát is be tudja fűzni egy tűbe.
Bemutatta, hogy mozgásvezérlő szoftvere a másodperc ezredrésze alatt meg tudja állítani: a mozgó robothoz nyugodtan odatartotta a kezét, és az kis erőhatásra valóban megállt. Magnéziumvázra épül, a robot szürke részei párnázásként működnek, puha műanyagok. Karjai két csuklóból állnak, a felületek becsípődésmentesek, felülete lekerekített. Helyigénye minimális, nagyon kompakt, szándékosan emberi méretű. Normál vezeték nélküli kapcsolattal, akár egy tableten keresztül rá lehet csatlakozni, és azzal elindítható, leállítható, vagy akár programozható is.
"Kiválóan alkalmas apró alkatrészek összeszerelésére. A bal kezében látható egy integrált kamerarendszer, hogy minél pontosabban működjön. Ha megveszünk egy mobiltelefont előfordulhat, hogy fél év múlva már nem lehet kapni. Ezeknek a termékeknek az életciklusa nagyon rövid, nagyon gyorsan változik, és vevőink szerettek volna erre gyorsan reagálni. Nem tudják azt megvárni, hogy egy hagyományos robot egy új gép részeként tervezésre, leszállításra kerüljön, hanem jelezték, hogy olyan megoldásra van szükségük ami gyors, könnyen munkába állítható, nem kell számára külön területet elkeríteni a gyárcsarnokon belül és egy meglévő munkatárs mellé oda lehet rakni és segít neki. Az alapterület az egyik legdrágább kincs." - mondta Paplogó Zoltán.
A rövid termékciklusok megkövetelik azt is, hogy gyorsan átállítható legyen egy termék előállításáról a másikra. Ez nem számítógép előtti kódolást jelent, hanem a tableten egy gombot megnyomva (rögzítés), majd a kezét beállítva megtanítható a szükséges mozdulatokra. Kézfejei cserélhetőek (kiegészítőkkel akár saját maga is képes erre), ami lehet ragasztófej, forrasztópáka, illetve bármilyen egyedileg tervezett kézfej.
Megkérdeztem Paplogó Zoltánt, hogy a munkafolyamat során ki a főnök, azaz a gép adogatja a darabokat az embernek vagy az ember a gépnek. Válasza szerint együttműködésről van szó, azaz a folyamatokat részekre bontják, és az emberre veszélyes, monoton, nehéz részt végzi YuMi, a maradékot pedig - mely kézzel akár hatékonyabb és egyszerűbb - továbbra is egy munkatárs. Elmondása szerint vannak olyan területek, amelyek teljesen nem automatizálhatók a mai napig és ez rövidtávon biztosan nem várható a jövőben sem.
Egy tajvani kiállításon papírrepülőt hajtogatott
Felhasználási területként az elektronikai ágazaton túl megemlítette az autógyártást (például különféle csatlakozók szerelésére), és svájci cégként természetes módon az óragyártást és a Magyarországon is jelenlévő játékipart. Kiemelte, hogy ember és robot együtt sokkal pontosabban, gyorsabban és ennek következtében magasabb minőséggel tud dolgozni. Példaként egy mobiltelefon szerelését említette: amíg a robot a kameramodult helyezi be addig a mellette lévő ember az akkumulátort illeszti bele. Tehát átvállalja a nagyon precíz, monotonitást igénylő feladatokat, de minden olyan területre alkalmazható, ahol részleges automatizálásként utólagosan betehető egy ember mellé. A robot ára 40 ezer dollár.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése