Út a digitalizált irodáig
Elkerülhetetlen a versenyben maradni kívánó vállalatok számára az irodai munkafolyamatok digitalizálása, melynek révén automatizálhatóÉS
felgyorsítható egy sor, ma még papíralapú tevékenység.
felgyorsítható egy sor, ma még papíralapú tevékenység.
Nem igazán vitathatók a munkahelyi digitalizáció – melynek során a nem digitalizált információkat, munkafolyamatokat és szolgáltatásokat a számítógépek által olvasható, illetve elvégezhető formába alakítják át – előnyei, a munkafolyamatok nagymértékű felgyorsulása, a termelékenység növekedése és a költségek számottevő csökkenése. Azonban az IDG Research nemrégiben közzétett tanulmánya megállapította, hogy a digitalizáció mellett elkötelezett és annak megvalósítása érdekében komoly intézkedéseket foganatosító vállalatoknak is van még mit tenniük a helyzet javítása érdekében. Az alábbiakban a kutatás eredményeinek felhasználásával áttekintjük, hogy milyen akadályok állhatnak a digitalizáció útjában, és hogyan küzdhetők le ezek a versenyképesség növelése érdekében.
A digitalizáció révén racionalizálhatóÉS felgyorsítható egy sor ma még analóg módon megvalósított üzleti tevékenység, többek között a munkafolyamatok kezelése, az ajánlatokat tartalmazóLEVELEK elkészítése, továbbá automatizálható az adatbevitel az álláspályázatok iktatásától kezdve a kiadási listák összeállításáig. Ennek megfelelően a felmérésben résztvevők egyhangúan egyetértettek az üzleti folyamatok digitalizálásának fontosságában. A válaszadó cégek közel 70 százalékánál aktívan folyik a digitalizáció, 20 százalékuk tervez lépéseket annak érdekében, hogy még inkább digitalizálttá tegye tevékenységét, és a maradék tíz százalék is úgy gondolja, hogy a digitalizáció előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. A megkérdezett szervezeteknél a digitalizáltság foka átlagosan 49 százalékot tesz ki, és a várakozásaik szerint ez az arány az elkövetkező két esztendőben 70 százalékra ugrik majd fel. A digitalizáltabb környezet kialakításánál elsődleges motivációik közé tartozik a hatékonyság és a termelékenység növelése (96 százalék), az üzleti folyamatok és az adatok hatékonyabb védelme (70 százalék), a költségek szükséges csökkentése (70 százalék), valamint a munkafolyamatok és a piacra kerülés felgyorsítása (65 százalék).
felgyorsítható egy sor ma még analóg módon megvalósított üzleti tevékenység, többek között a munkafolyamatok kezelése, az ajánlatokat tartalmazóLEVELEK elkészítése, továbbá automatizálható az adatbevitel az álláspályázatok iktatásától kezdve a kiadási listák összeállításáig. Ennek megfelelően a felmérésben résztvevők egyhangúan egyetértettek az üzleti folyamatok digitalizálásának fontosságában. A válaszadó cégek közel 70 százalékánál aktívan folyik a digitalizáció, 20 százalékuk tervez lépéseket annak érdekében, hogy még inkább digitalizálttá tegye tevékenységét, és a maradék tíz százalék is úgy gondolja, hogy a digitalizáció előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. A megkérdezett szervezeteknél a digitalizáltság foka átlagosan 49 százalékot tesz ki, és a várakozásaik szerint ez az arány az elkövetkező két esztendőben 70 százalékra ugrik majd fel. A digitalizáltabb környezet kialakításánál elsődleges motivációik közé tartozik a hatékonyság és a termelékenység növelése (96 százalék), az üzleti folyamatok és az adatok hatékonyabb védelme (70 százalék), a költségek szükséges csökkentése (70 százalék), valamint a munkafolyamatok és a piacra kerülés felgyorsítása (65 százalék).
Előbbre tartanak a kisebb cégek
Jelenleg a felmérésben résztvevő, több mint ezer főt foglalkoztató nagyvállalatok 23 százalékánál, a kis- és középvállalatoknak pedig az 56 százalékánál digitalizálták már az üzleti tevékenység 50-75 százalékát. Ugyanakkor 2017-re várhatóan a nagyvállalatok 44, míg a kis- és középvállalatok 74 százaléka lesz legalább 75 százalékos mértékben digitalizált. A nagyvállalatok valószínűleg azért vannak ilyen jelentősen lemaradva kisebb társaiktól, mert az utóbbiak nem rendelkeznek olyan mennyiségben régi technológiákkal, hogy az komolyan akadályozná őket az új megoldásokra való áttérésben.
Jelenleg a felmérésben résztvevő, több mint ezer főt foglalkoztató nagyvállalatok 23 százalékánál, a kis- és középvállalatoknak pedig az 56 százalékánál digitalizálták már az üzleti tevékenység 50-75 százalékát. Ugyanakkor 2017-re várhatóan a nagyvállalatok 44, míg a kis- és középvállalatok 74 százaléka lesz legalább 75 százalékos mértékben digitalizált. A nagyvállalatok valószínűleg azért vannak ilyen jelentősen lemaradva kisebb társaiktól, mert az utóbbiak nem rendelkeznek olyan mennyiségben régi technológiákkal, hogy az komolyan akadályozná őket az új megoldásokra való áttérésben.
Nagyításhoz kattintson a képre.
Érdekes módon komoly eltérések mutatkoznak a digitalizáció lehetséges előnyeinek megítélésében a nagyvállalatok, valamint a kis és közepes cégek között. Míg az előbbiek 82 százaléka tartja az üzleti folyamatok és az adatok hatékonyabb védelmét a digitalizáció egy fontos eredményének, addig az utóbbiak esetében ez az arány csupán 59 százalék. Hasonlóképpen a nagyvállalatok 67 százaléka nevezi fontos előnynek az innováció megkönnyítését, míg a kis és közepes cégeknek csupán 41 százaléka vélekedik ugyanígy. Habár a kis- és középvállalatok valamivel előbb tartanak a digitalizációban, a kutatás megállapítása szerint a szervezetek mérettől függetlenül előrehaladást könyvelhetnek el, és a digitalizált iroda kialakítására irányuló erőfeszítések a közeli jövőben is folytatódnak.
Fájdalmas pontok
Bár nagy az egyetértés abban, hogy törekedni kell a közel teljesen digitalizált munkakörnyezet kialakítására, a kutatás felfedett néhány olyan területet, amely komolyabb odafigyelést érdemel a vállalatok részéről. Így például a legnagyobb vállalatoknál a jogi osztály produkálja a legtöbb írott anyagot, ugyanakkor függetlenül az iparágtólÉS cégmérettől, leginkább a HR-re, a könyvelésre és a pénzügyre jellemző az, hogy az analóg és manuális tevékenységek jelentős mértékben rontanak a hatékonyságon.
Bár nagy az egyetértés abban, hogy törekedni kell a közel teljesen digitalizált munkakörnyezet kialakítására, a kutatás felfedett néhány olyan területet, amely komolyabb odafigyelést érdemel a vállalatok részéről. Így például a legnagyobb vállalatoknál a jogi osztály produkálja a legtöbb írott anyagot, ugyanakkor függetlenül az iparágtólÉS
cégmérettől, leginkább a HR-re, a könyvelésre és a pénzügyre jellemző az, hogy az analóg és manuális tevékenységek jelentős mértékben rontanak a hatékonyságon.
A gyógyszeriparban tevékenykedő válaszadók 92 százaléka említette a valós idejű információkhoz való jobb hozzáférést a digitalizáció legfőbb hajtóerejeként. Ugyancsak ők voltak azok, akik a más iparágba tartozóknál sokkal inkább állították, hogy a kockázatok csökkentése (84 százalék) és a szabályozásoknak való megfelelés javítása fontos vagy nagyon fontos előnye a digitalizációnak. Hasonlóképpen az egészségügyben tevékenykedő válaszadók 86 százaléka tette az első helyre a digitalizációra ösztönző tényezők közül a valós idejű információkhoz való jobb hozzáférést, a szabályozásoknak való jobb megfelelést pedig a 100 százalékuk tartotta fontos vagy nagyon fontos előnynek. Ez arra utal, hogy ebben a két, agyonszabályozott iparágban erős és egyelőre nem megvalósított igények mutatkoznak.
Nem megy egyik napról a másikra
A digitalizáció mellett elkötelezett vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy több időre van szükségük a közel 100 százalékban digitalizált iroda megvalósításához, és csupán 2 százalékuk szerint érik el ezt a célt 2017-ig. A többségnek (39 százalék) ehhez 2-4 évre van szüksége, míg 33 százalékuk saját becslése szerint 5-7 éven belül biztosan nem jut el a digitális Kánaánba. Itt is megfigyelhető egy határozott rés a nagyvállalatok, valamint a kis és közepes cégek között: az utóbbiak nagyobb arányban vélik úgy, hogy 2-4 éven belül közel 100 százalékosan digitálissá válnak, míg az előbbiekre az 5-7 éves határidő megadása a jellemzőbb. Szakértők szerint azonban a szervezeteknek méretüktől függetlenül sokkal gyorsabban végre kellene hajtaniuk a digitalizált vállalattá való átalakulást, ha a digitalizálásból stratégiai előnyöket kívánnak kovácsolni.
A digitalizáció mellett elkötelezett vállalkozások úgy nyilatkoztak, hogy több időre van szükségük a közel 100 százalékban digitalizált iroda megvalósításához, és csupán 2 százalékuk szerint érik el ezt a célt 2017-ig. A többségnek (39 százalék) ehhez 2-4 évre van szüksége, míg 33 százalékuk saját becslése szerint 5-7 éven belül biztosan nem jut el a digitális Kánaánba. Itt is megfigyelhető egy határozott rés a nagyvállalatok, valamint a kis és közepes cégek között: az utóbbiak nagyobb arányban vélik úgy, hogy 2-4 éven belül közel 100 százalékosan digitálissá válnak, míg az előbbiekre az 5-7 éves határidő megadása a jellemzőbb. Szakértők szerint azonban a szervezeteknek méretüktől függetlenül sokkal gyorsabban végre kellene hajtaniuk a digitalizált vállalattá való átalakulást, ha a digitalizálásból stratégiai előnyöket kívánnak kovácsolni.
Segítségükre lehet az úton az IDG Research tanulmánya szerint az úgynevezett digitális tranzakciómenedzsment (DTM) technológia, amely megkönnyíti a dokumentum-tranzakciókat a dokumentumok és űrlapok készítésétől kezdve az aláírások kezelésén (kinek kell aláírnia és milyen sorrendben) és az aláírók hitelesítésén, illetve az elektronikus aláírás bármely eszközről való lehetővé tételén át egészen a befejezett dokumentumok biztonságos tárolásáig. A DTM révén a szervezetek a nagyobb tranzakciókat végponttól végpontig digitális módon vezényelhetik le.
Érdemes a HR-nél és az értékesítésnél kezdeni
A magas szintű digitalizáció révén versenyelőnyre törekvő vállalatok számára a DTM lehetővé teszi a munkafolyamatok gyorsabb és problémamentesebb végrehajtását. Az IDG Enterprise tanulmánya szerint a bevezetését mindenképpen érdemes azokon a területeken kezdeni, ahol a papíralapú folyamatok és a manuális tranzakciók okozzák a legtöbb nehézséget. Jól eséllyel pályázik az első fecske címre az emberierőforrás-részleg, nem kizárólag azért, mert ott rengeteg iratot készítenek, hanem mert folyamatos kapcsolatban van a meglévő és az új munkavállalókkal, ezért egy itteni sikeres digitalizációnak a híre gyorsan eljut a vállalat többi osztályához, jó példát szolgáltatva és ösztönözve a folyamat kiterjesztését. És valóban, a HR többnyire az első digitalizálók közé tartozik, mivel hatékonyságát jelentős mértékben növelik a digitális és mobil megoldások.
A magas szintű digitalizáció révén versenyelőnyre törekvő vállalatok számára a DTM lehetővé teszi a munkafolyamatok gyorsabb és problémamentesebb végrehajtását. Az IDG Enterprise tanulmánya szerint a bevezetését mindenképpen érdemes azokon a területeken kezdeni, ahol a papíralapú folyamatok és a manuális tranzakciók okozzák a legtöbb nehézséget. Jól eséllyel pályázik az első fecske címre az emberierőforrás-részleg, nem kizárólag azért, mert ott rengeteg iratot készítenek, hanem mert folyamatos kapcsolatban van a meglévő és az új munkavállalókkal, ezért egy itteni sikeres digitalizációnak a híre gyorsan eljut a vállalat többi osztályához, jó példát szolgáltatva és ösztönözve a folyamat kiterjesztését. És valóban, a HR többnyire az első digitalizálók közé tartozik, mivel hatékonyságát jelentős mértékben növelik a digitális és mobil megoldások.
Amellett, hogy mód nyílik a képzési, tréning és juttatási folyamatok racionalizálására, versenyelőnyt biztosíthat a toborzás során is, mivel a folyamat gyorsabb lebonyolítása révén aKONKURENCIAnem tudja elszipkázni a jelentkezőket.
nem tudja elszipkázni a jelentkezőket.
Egy másik ígéretes jelölt az értékesítés, mivel annak eredményessége közvetlen hatással van a vállalat bevételeire. Ha sikerül pár nappal vagy akár pár órával gyorsabban lezárni egy ügyletet, több idő jut a további értékesítési tevékenységekre, így nyugodt szívvel elmondható, hogy a digitalizálás, DTM-bevezetés ezen a területen közvetlen megtérüléssel jár.
Szakértők szerint mindenképpen érdemes a vállalatoknak proaktív tervet készíteniük az összes részlegük digitalizálására vonatkozóan, és figyelemmel kísérni a piacon megjelenő új digitalizálási technológiákat. Úgy tűnik, ezek bevezetése könnyebben megy a kisebb méretű és fiatalabb cégek számára, ugyanakkor a vállalatoknak mérettől függetlenül gondoskodniuk kell arról, hogy informatikai infrastruktúrájuk elég rugalmas legyen a hatékonyságot növelő továbbfejlesztések és új technológiák támogatására.
Az orvosok a jövőben alkalmazásokat írhatnak majd fel
Az egészségügyi szakemberek még koránt sem használnak ki minden rendelkezésükre álló lehetőséget.
A mobiloknak és a viselhető termékeknek köszönhetően napjainkban sokkal többet tudunk a testünkről és a tevékenységeinkről, mint korábban. Mindez rémálmot jelenthet az adatvédelmi szakértők többségének, viszont más szakemberek szerint kaput nyithat az egészségügyi ellátás új világába. Utóbbiak közé tartozik a Genti Egyetem vendégprofesszora és a Harvard Egyetem korábbi docense, Koen Kas is. Szerinte az önmérések korszakában élünk, testünk és a mozgásunk adatainak összegyűjtése teljesen új módon teszi lehetővé a betegségek megelőzését, illetve kezelését.
Kas szerint ha az emberek megismerik testük adatait akkor megváltozik a viselkedésük, ezáltal megváltozhat az orvosok szerepe is. A jövőben nem a csak betegségek megjelenése után kapcsolódnának be a folyamatokba, hanem abban segítenének, hogy a felhasználók eleve egészségesek maradjanak. Úgy véli, az embereket több mozgásra ösztönző alkalmazásokat például jobban az egészségügyi rendszer részévé kellene tenni. Kas ezzel kapcsolatban meg is jegyezte, hogy az orvosok a jövőben a gyógyszerek helyett alkalmazásokat írhatnak majd fel receptre.
Az Amerikai Egyesült Államokban számos orvos fogott össze és létrehozta az iMedialAppsnevű oldalt, amelyen információkat gyűjtenek arról, hogy miként lehet a mobil alkalmazásokat az egészségügyben használni. A portál sikeres. Iltifat Husain, az iMedicalApps alapítója és főszerkesztője kiemelte: a platform segítségével lehetséges volt a számukra, hogy több millió egészségügyiben dolgozónak megmutassák, hogy a mobil technológiák használhatók a klinikai mindennapokban is.
Nagy-Britanniában 2012 óta létezik egy állami kezdeményezés, amelynek keretében az orvosokat arra bátorítják, hogy a pácienseiknek a betegségek kezelésére ajánljanak okostelefonos programokat. Kas rámutatott, hogy a dolgok internetével olyan új lehetőségek nyílnak meg az emberek előtt, amelyek korábban nem léteztek. Lépésszámláló, valamint szívfrekvenciát, véroxigénszintet és vérnyomást, továbbá testhőmérsékletet mérő készülékek jelentek meg, így ezeket a dolgokat bárki immár otthon is mérheti és az adatokat továbbíthatja az orvosának. Etikátlan lenne, ha ezeket az információkat nem használnánk fel, és e tartalmakkal az orvos egészségügyi edzővé válhat.
Korábban a szakemberek számos esélyt szalasztottak el arra, hogy az adatokat már sokkal korábban produktívan használják fel. Az orvosok figyelmét már a képzésük alatt fel kellene hívni például arra, hogy a technika milyen interakciókra kínál lehetőséget a betegekkel. Az orvosokat ma arra képezik ki, hogy meggyógyítsák a betegségeket, nem pedig arra, hogy az embereket egészségesen tartsák. Pedig a digitális eszközöket arra kellene felhasználni, hogy megakadályozzák a megbetegedéseket.
A jövőben az orvosok nem tablettákat fognak felírni, hanem a gyógyszer szedése előtti és utáni időszakban kísérik majd el az embereket. A folyamatban az egyik kulcselem lehet a beszédvezérlés és az automatikus felismerés, ez az első lépés abba az irányba, hogy a digitális dolgokat természetessé tegyük. Az arc- és a beszédfelismerés segíthetne a jövőben például a depresszió felismerésében. Kas biztos abban, hogy mindezt az emberek jól fogadják majd. Az adatgyűjtés a biztosítótársaságok érdeke is, ugyanis még nem tudnak eleget az ügyfeleikről. Ezért is fontosak nekik az információk és a betegségek időben való felismerése, mert így a betegek később alacsonyabb költséget jelentenek.
20 éves lett a legismertebb zenei formátum.
Nem ezt kereste?
Az mp3 formátum egy adatveszteséges zenetömörítési eljárás eredménye. Ennek során az emberi fül "tökéletlenségére" építenek: a kiváló minőségű forrásból, például az audió CD-ből a jól hallható frekvenciákat emelik ki, az ezen kívül eső tartományokat lényegében figyelmen kívül hagyják. Kidolgozása még az 1980-as években kezdődött a berlini Frauenhofer Intézetben, ahol egy tudóscsoport az Európai Unió által támogatott EUREKA program keretében kísérletezett a zeneszámok minél jobb kódolásával. A munkát támogatta a filmipar képviselői által létrehozott MPEG (Motion Picture Expert Group) is, amely a minél hatékonyabb, a CD-lemezek lejátszása során alkalmazható videó- és audiótömörítés létrehozását tűzte ki célul.
A kutatásban oroszlánrészt vállaló, frissen diplomázott Karlheinz Brandenburg Suzanne Vega Tom's Diner című dalát választotta tesztelésre, ennek újra- és újrakódolása közben finomított a módszeren. 1991-re csak két eljárás maradt, amelyet az MPEG audió szabványként fogadhatott el, ezek a Musicam és az ASPEC elnevezést viselték. Végül a Musicam projektet választották egyszerűsége, hibatűrő képessége miatt, és mert kisebb számítástechnikai teljesítményt igényelt.
A filmek kódolására szánt MPEG-1 kódoló szabványt végül 1992 novemberében hagyták jóvá, ez három audióréteggel (kódolási eljárással) rendelkezett. Ezek közül aztán a leghatékonyabb harmadik terjedt el, mivel akkoriban a számítógépek merevlemezén igen kevés volt a hely és az internet sávszélessége is alacsony volt, ezért a zenefájloknak minél kisebb helyet kellett foglalniuk. 1995. július 14-én az MPEG-1 Audio Layer 3 formátumnak (amely addig a .bit kiterjesztést viselte) a Frauenhofer Intézet munkatársai egy belső szavazáson az mp3 kiterjesztést választották. (A Frauenhofer az eljárást le is védette, és ez az idők során százmillió eurónál többet jövedelmezett.) 1995-ben következett az újabb kódoló szabvány, az MPEG-2, amely jelentősen javított az audiórétegek teljesítményén is.
Nagyításhoz kattintson a képre.
A kódoló és dekódoló eljárások, a zenelejátszók megjelenésével az mp3 fájlok robbanásszerűen kezdtek terjedni. A kis mérethez ugyanis viszonylag jó hangminőség társult, a standard 128 bitrátás tömörítés mellett tíz hagyományos CD tartalmát lehetett felírni egyetlen lemezre. Az mp3 veszteséges tömörítési formátum, azaz az eredeti fájl már nem állítható belőle helyre, de a tömörítés során meg lehet adni, hogy milyen minőséget szeretnénk. A nagyobb bitráta jobb minőséget eredményez, de persze a fájl mérete is nagyobb lesz. Az mp3 fájlok meta adatokat is tartalmazhatnak, mint a szám címe, műfaja, az előadó neve, a kiadás éve és így tovább, ezeket az információkat a legtöbb lejátszó program meg tudja jeleníteni.
Az mp3-nak azóta számtalan vetélytársa támadt, mint a teljesen szabad és legalább ilyen jó minőséget produkáló ogg, a Microsoft által preferált wma, az Apple által használt aac és az audiofilok által kedvelt, veszteségmentes flac. A merevlemezek és memóriakártyák kapacitásának növekedésével, a szélessávú internet mindennapossá válásával az mp3-at egykor népszerűvé tevő kisebb méret egyre kevésbé szempont, és sokan bírálják úgymond nem kielégítő minősége miatt, de a formátum egyeduralma egyelőre megdönthetetlennek látszik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése