Új operációs rendszerek lesznek a dolgok internetének eszközein
A Google Brillo kódnéven fejleszt új rendszert, míg a Huawei az alig 10 kbyte-os LiteOS-t rakja majd a ruhákba, hálózatba kötött járművekre és a háztartási eszközökre. A Huawei saját konferenciáján, a Network Congress 2015 nevű rendezvény keretében bejelentette, hogy aLiteOS operációs rendszert telepíti fel azokra a készülékeire, amelyek a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódnak majd. Ebbe a kategóriába fognak tartozni például a hálózati kapcsolattal rendelkező fogkefék és a viselhető termékek is.
A Huawei arra számít, hogy 2025-ig világszerte 100 milliárd kapcsolat jön létre a hálózatba kötött eszközök között és ezekhez évente kétmillió új szenzor is jön majd. Az összes készülék 22 százaléka lesz óra vagy telefon, míg az intelligens otthonokban használt berendezések (porszívó, televízió stb.), aránya 18 százalék lesz. A fennmaradó megoldásokat az üzleti célú és a gyártási folyamatokkal összefüggő alkalmazások, az autók és az intelligens városokhoz kapcsolódó fejlesztések teszik majd ki.
A LiteOS mérete mindössze 10 kilobájt, a használatához nincs szükség külön konfigurálásra, s számos funkciót ("auto-discovery", "auto-networking") kínál majd. A szoftvert elsősorban az intelligens otthonokhoz, viselhető termékekhez, hálózatba kötött járművekhez és ipari létesítményekhez ajánlják. A LiteOS egyszerűbbé teheti az okos hardverek létrehozását és minden fejlesztő számára szabadon hozzáférhetővé teszik, hogy így alkothassanak meg a dolgok internetéhez kapcsolódó megoldásokat. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az operációs rendszer mikortól lesz elérhető. A LiteOS mellett elérhető lesz az Agile Network 3.0 is. A gyártó ugyanakkor nem akar IoT-eszközöket készíteni, csupán azok összekötési lehetőségeit biztosítaná. A LiteOS nem az Android vagy az iOS vetélytársa lesz, hanem szimplán az IoT-készülékek operációs rendszere.
A Google egy Androidon alapuló, akár 32 megabájt RAM-mal ellátott eszközökön is működőképes szoftveren dolgozik kifejezetten a dolgok internetéhez (IoT). A Fortune forrásai alapján a társaság az új megoldást a Google I/O fejlesztő konferencián mutathatja be, amelyet a héten rendeznek meg. A Gartner becslései szerint 2020-ban már kereken 26 milliárd készülék lesz internetképes. Összehasonlításul: 2009-ben ugyanez még csupán 900 millióról volt elmondható.
Egy kifejezetten az intelligens otthonokban lévő eszközökhöz kifejlesztett egységes operációs rendszer nagyon nagy segítséget jelenthet a piaci szereplőknek, hiszen megszűnhetnek a különböző termékek közötti kompatibilitási problémák. A vállalatok biztosan lehetnének abban, hogy egy Brillo operációs rendszert futtató kenyérpirító biztosan kommunikálni tud egy Brillo-alapú intelligens világítótesttel. A Brillo komoly lépést jelentene a Google számára a dolgok internete felé. Az óriáscég különösen akkor számíthatna nagy sikerre, ha a Brillo legalább akkora piaci részesedést tudna szerezni ezen a területen, mint az Android az okostelefonok piacán.
Spiller László, Adecco
A Huawei arra számít, hogy 2025-ig világszerte 100 milliárd kapcsolat jön létre a hálózatba kötött eszközök között és ezekhez évente kétmillió új szenzor is jön majd. Az összes készülék 22 százaléka lesz óra vagy telefon, míg az intelligens otthonokban használt berendezések (porszívó, televízió stb.), aránya 18 százalék lesz. A fennmaradó megoldásokat az üzleti célú és a gyártási folyamatokkal összefüggő alkalmazások, az autók és az intelligens városokhoz kapcsolódó fejlesztések teszik majd ki.
A LiteOS mérete mindössze 10 kilobájt, a használatához nincs szükség külön konfigurálásra, s számos funkciót ("auto-discovery", "auto-networking") kínál majd. A szoftvert elsősorban az intelligens otthonokhoz, viselhető termékekhez, hálózatba kötött járművekhez és ipari létesítményekhez ajánlják. A LiteOS egyszerűbbé teheti az okos hardverek létrehozását és minden fejlesztő számára szabadon hozzáférhetővé teszik, hogy így alkothassanak meg a dolgok internetéhez kapcsolódó megoldásokat. Azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy az operációs rendszer mikortól lesz elérhető. A LiteOS mellett elérhető lesz az Agile Network 3.0 is. A gyártó ugyanakkor nem akar IoT-eszközöket készíteni, csupán azok összekötési lehetőségeit biztosítaná. A LiteOS nem az Android vagy az iOS vetélytársa lesz, hanem szimplán az IoT-készülékek operációs rendszere.
A Google egy Androidon alapuló, akár 32 megabájt RAM-mal ellátott eszközökön is működőképes szoftveren dolgozik kifejezetten a dolgok internetéhez (IoT). A Fortune forrásai alapján a társaság az új megoldást a Google I/O fejlesztő konferencián mutathatja be, amelyet a héten rendeznek meg. A Gartner becslései szerint 2020-ban már kereken 26 milliárd készülék lesz internetképes. Összehasonlításul: 2009-ben ugyanez még csupán 900 millióról volt elmondható.
Egy kifejezetten az intelligens otthonokban lévő eszközökhöz kifejlesztett egységes operációs rendszer nagyon nagy segítséget jelenthet a piaci szereplőknek, hiszen megszűnhetnek a különböző termékek közötti kompatibilitási problémák. A vállalatok biztosan lehetnének abban, hogy egy Brillo operációs rendszert futtató kenyérpirító biztosan kommunikálni tud egy Brillo-alapú intelligens világítótesttel. A Brillo komoly lépést jelentene a Google számára a dolgok internete felé. Az óriáscég különösen akkor számíthatna nagy sikerre, ha a Brillo legalább akkora piaci részesedést tudna szerezni ezen a területen, mint az Android az okostelefonok piacán.
Kevés a jó szakember a piacon, és ez az elkövetkezendő években is várhatóan így fog alakulni. Spiller László, az Adecco vezető toborzási és kiválasztási tanácsadója összegezte a Computerworld számára az idei álláspiaci trendeket.
Visszatekintés 2014-re
A tavalyi év során, kicsit sem meglepő módon, folytatódott a szoftverfejlesztők iránti igény komoly növekedése a hazai és a globális piacon egyaránt. A webes és mobil fejlesztési technológiák mellett továbbra is a C++, C# és Java mint programozási nyelvek maradtak fókuszban. Az IT-infrastruktúra területén folyamatosan a cloud-alapú megoldásokra koncentrált a piac, annak biztonsági kihívásaival együtt, ezért az ezekben a technológiákban járatos szakemberek is egyre keresettebbé váltak az elmúlt időszakban.
A tavalyi év során, kicsit sem meglepő módon, folytatódott a szoftverfejlesztők iránti igény komoly növekedése a hazai és a globális piacon egyaránt. A webes és mobil fejlesztési technológiák mellett továbbra is a C++, C# és Java mint programozási nyelvek maradtak fókuszban. Az IT-infrastruktúra területén folyamatosan a cloud-alapú megoldásokra koncentrált a piac, annak biztonsági kihívásaival együtt, ezért az ezekben a technológiákban járatos szakemberek is egyre keresettebbé váltak az elmúlt időszakban.
Fokozódott a jó szakemberek elcsábítása és a startup-világ erősödésével egyre nagyobb dilemma elé állnak a munkavállalók, hogy a klasszikus multicégeket válasszák, vagy a feltörekvő hazai kisvállalatokat. Az is egyre inkább megfigyelhető volt az IT-szektorban, hogy a hiányzó belső munkaerőt főleg kontraktorok vagy akár külföldi alvállalkozók bevonásával igyekeztek pótolni.
Globális mozgások
Az Adecco Group Candidate International Mobility programjának keretében több mint 2400 álláskereső helyezkedett el külföldön 2014-ben, amely 21 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A főbb célállomások Európán belül pedig Norvégia, Svájc és Hollandia voltak. A legmobilabb nemzeteknek a lengyelek, a franciák, a britek és az USA állampolgárai bizonyultak. A külföldön munkát kereső szakemberek 21 százaléka az IT-szektorban helyezkedett el. Érdekes adat, hogy 86 százalékát az összes külföldön elhelyezkedő jelöltnek nem állandó pozícióban alkalmazták, hanem valamilyen kölcsönzött, vagy kontraktor státuszban.
Érdemes megemlíteni néhány kiemelt IT-keresést európai viszonylatban: C++ Developer, Java Developer, Integrator Software Engineer, Linux Engineer, Microsoft Dynamics AX Developer, SAS Programmer.
Az Adecco Group Candidate International Mobility programjának keretében több mint 2400 álláskereső helyezkedett el külföldön 2014-ben, amely 21 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. A főbb célállomások Európán belül pedig Norvégia, Svájc és Hollandia voltak. A legmobilabb nemzeteknek a lengyelek, a franciák, a britek és az USA állampolgárai bizonyultak. A külföldön munkát kereső szakemberek 21 százaléka az IT-szektorban helyezkedett el. Érdekes adat, hogy 86 százalékát az összes külföldön elhelyezkedő jelöltnek nem állandó pozícióban alkalmazták, hanem valamilyen kölcsönzött, vagy kontraktor státuszban.
Érdemes megemlíteni néhány kiemelt IT-keresést európai viszonylatban: C++ Developer, Java Developer, Integrator Software Engineer, Linux Engineer, Microsoft Dynamics AX Developer, SAS Programmer.
Trendek a legfejlettebb piacon
A Modis, amely az Adecco Group tagja, és IT-szakemberek toborzására specializálódott, az USA-ban végzett felmérést, amely szerint szintén nem meglepetés, hogy a különböző technológiai területeken a munkahelyek száma emelkedik. Hosszú távú növekedési előrejelzések szerint az USA-ban a munkanélküliség folyamatosan csökken, és egyenletes ütemben új munkahelyek jönnek létre, különösen az IT-szektorban, ahol 2022-ig 18 százalékos iparági növekedést várnak.
A Modis, amely az Adecco Group tagja, és IT-szakemberek toborzására specializálódott, az USA-ban végzett felmérést, amely szerint szintén nem meglepetés, hogy a különböző technológiai területeken a munkahelyek száma emelkedik. Hosszú távú növekedési előrejelzések szerint az USA-ban a munkanélküliség folyamatosan csökken, és egyenletes ütemben új munkahelyek jönnek létre, különösen az IT-szektorban, ahol 2022-ig 18 százalékos iparági növekedést várnak.
Elsősorban a bevezetőben említett technológiák és az IT-támogatói pozíciók játszanak nagy szerepet ebben a folyamatban. Ahogy az üzleti folyamatok egyre inkább digitalizálódnak, úgy növekszik az informatikai karrierlehetőségek száma, és vele együtt erősödik ez a szakmai vonal. A munkanélküliség az IT-szektorban a legalacsonyabb, és ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a magasan képzett IT-szakemberek megtartására, folyamatos továbbképzésére, versenyképes juttatási csomagok és fejlesztési programok kidolgozásával.
A legkeresettebb IT-szakmák jelenleg az USA-ban a következők, átlagos éves fizetéseikkel: Software Architect (130.891 USD), Software Development Manager (123.747 USD), Analytics Manager (115.725 USD), IT Manager (115.642 USD).
A legkeresettebb IT-szakmák jelenleg az USA-ban a következők, átlagos éves fizetéseikkel: Software Architect (130.891 USD), Software Development Manager (123.747 USD), Analytics Manager (115.725 USD), IT Manager (115.642 USD).
Spiller László, Adecco
Hazai tendenciák
Hazai viszonylatban az IT-szakemberek iránti igény legalább 60 százaléka szoftverfejlesztéshez kötődik. Javarészt kódolókat, programozókat keresnek, de jelentős számú tesztelői, üzleti elemzői és projektmenedzseri hirdetéssel is találkozhatunk a piacon. Amit még érdemes megemlíteni ehhez a területhez kötődően, az a rendszerintegrátorok, rendszertervezők és az adatbázis-szakértők iránti igény. Szoftverfejlesztői pozíciók többségnél a jelöltektől megkövetelik az agilis, illetve Scrum ismeretek meglétét is.
Hazai viszonylatban az IT-szakemberek iránti igény legalább 60 százaléka szoftverfejlesztéshez kötődik. Javarészt kódolókat, programozókat keresnek, de jelentős számú tesztelői, üzleti elemzői és projektmenedzseri hirdetéssel is találkozhatunk a piacon. Amit még érdemes megemlíteni ehhez a területhez kötődően, az a rendszerintegrátorok, rendszertervezők és az adatbázis-szakértők iránti igény. Szoftverfejlesztői pozíciók többségnél a jelöltektől megkövetelik az agilis, illetve Scrum ismeretek meglétét is.
Ami a másik nagy területet, az infrastruktúrát és üzemeltetést érinti, itt főleg hálózati rendszermérnököket, IT-biztonságban jártas szakértőket, Windows vagy Unix/Linux rendszermérnököket szeretnének felvenni, de a keresések több mint harmada rendszerüzemeltető vagy IT-támogató pozíciókat takar. A devops-alapú gondolkodásnak köszönhetően egyre inkább elmosódik a határ a fejlesztők és az üzemeltetők között, ezért előnyös, ha egy IT-szakember mindkét területhez ért valamennyire.
Érdemes még megemlíteni a vállalatirányítási rendszerek világát, ahol az SAP töretlenül uralja a terepet, de egyre több Microsoft Dynamics AX kereséssel találkozunk.
Érdemes még megemlíteni a vállalatirányítási rendszerek világát, ahol az SAP töretlenül uralja a terepet, de egyre több Microsoft Dynamics AX kereséssel találkozunk.
Jövőbeli várakozások
A bevezetőben már említettük, hogy főleg C++, C# és Java fejlesztőket keresnek a piacon. Kérdés, hogy ehhez képest milyen szakemberállomány van a magyar piacon, és hogy milyen ütemben képes az oktatási rendszer újabb szakembereket kibocsátani?
A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról 2014 nyarán, melyből egyértelműen látszik, hogy a fejlesztőképzés erősen felfutóban van, s nagyon sokan szerezték utolsó végzettségüket 2010 után. Az önképzésnek is egyre nagyobb a jelentősége, és sokan tudatosan keresik a piacon elérhető tanfolyamokat vagy ingyenes előadásokat, mint amilyen például az Adecco IT Academy is.
A bevezetőben már említettük, hogy főleg C++, C# és Java fejlesztőket keresnek a piacon. Kérdés, hogy ehhez képest milyen szakemberállomány van a magyar piacon, és hogy milyen ütemben képes az oktatási rendszer újabb szakembereket kibocsátani?
A HWSW a Microsoft Magyarországgal közösen egy kérdőíves felmérést készített a hazai szoftverfejlesztői társadalomról 2014 nyarán, melyből egyértelműen látszik, hogy a fejlesztőképzés erősen felfutóban van, s nagyon sokan szerezték utolsó végzettségüket 2010 után. Az önképzésnek is egyre nagyobb a jelentősége, és sokan tudatosan keresik a piacon elérhető tanfolyamokat vagy ingyenes előadásokat, mint amilyen például az Adecco IT Academy is.
Remélhetőleg ez a tendencia tovább erősödik és lesz utánpótlás, bár a technológiai fejlődéssel és az üzleti igények növekedésével nem mindig könnyű lépést tartani.
Az említett felmérés szerint a szakemberek által használt programnyelv a legtöbb alkalommal JavaScript vagy HTML5, ugyanakkor közel azonos gyakorisággal fordulnak elő C#-ot, PHP-t és Javát használó programozók is. A C++ és a C már nem ennyire elterjedt, de azért igen markánsan van jelen. Ez nagyjából egybe is vág a kereslettel, azonban inkább az a gond mostanság, hogy kevés a jó szakember a piacon – és ez az elkövetkezendő években is várhatóan így fog alakulni.
Nagyításhoz kattintson a képre.
Az említett felmérés szerint a szakemberek által használt programnyelv a legtöbb alkalommal JavaScript vagy HTML5, ugyanakkor közel azonos gyakorisággal fordulnak elő C#-ot, PHP-t és Javát használó programozók is. A C++ és a C már nem ennyire elterjedt, de azért igen markánsan van jelen. Ez nagyjából egybe is vág a kereslettel, azonban inkább az a gond mostanság, hogy kevés a jó szakember a piacon – és ez az elkövetkezendő években is várhatóan így fog alakulni.
Adattudós - a menő szakma
Az adattudós értsen az adatelemzési módszerekhez, rendelkezzen adatkezelési tudással, és mozogjon otthonosan az alkalmazás területén. Egyelőre kevés még az ilyen „csodabogár”, de az biztos, hogy a munkaerőpiacon valósággal harcolnak értük. Még úgy is, hogy a megbízói oldal egyelőre gyakran nem tudja pontosan, hogy mit is szeretne, illetve hogyan értelmezze a kapott eredményeket.
Egyre többen osztják azt a nézetet, miszerint korunk legmenőbb szakmája az adattudós (data scientist). Nem kisebb nevű kiadványban jelent meg hasonló megállapítás, mint a Harvard Business Review. Egész Európában, sőt világszerte forrongó témáról van szó, ugyanis a big data folyamatos emlegetése még nem jelenti azt, hogy a fejekben rend van, és mindenki pontosan tudja, hogy mire és miképpen használhatja fel a rendelkezésére álló, állandóan növekvő hatalmas adatmennyiséget. Egyáltalán mit is takar az adattudós szakma? Mihez kell érteniük az adattudósoknak, mit vár, várhat el tőlük a piac, illetve vannak-e megfelelő számban, és ha igen, honnan kerülnek ki ezek a szakemberek?
Volker Markl, a Berlini Műszaki Egyetem professzora szerint az adattudósnak három, egymást átfedő területen kell otthonosan mozognia. Először is értenie kell a gépi tanulási, statisztikai, adatelemzési módszerekhez. Másodszor komoly adatkezelési tudással kell rendelkeznie. Olyan hatalmas mennyiségű adatokkal kell ugyanis dolgoznia, amelyeknél a hagyományos adatbázis-kezelők már nem alkalmazhatók. Mindezen túlmenően az adattudósnak értenie kell ahhoz az alkalmazási területhez, ahol a tudományát beveti. Megfelelő ismeretekkel kell tehát rendelkeznie a távközlési, a pénzügyi, a marketing, a közlekedési, az egészségügyi stb. szektorról.
Ezen elvárások egyben azt is mutatják, hogy az adattudós iránti igények jócskán eltérnek a diplomásokkal szemben támasztott általános, „T” alakkal leírható igényektől. Egy egyetemet végzett szakembertől jellemzően azt várják el, hogy sok területről legyen átfogó tudása (a T kalapja), és egy bizonyos területre ássa bele magát mélyebben (a T szára). Ezzel szemben az adattudós ismeretei legyenek „Π” alakúak. A mély, speciális informatikai tudás mellett mindig ott kell lennie a másik lábnak, az alkalmazás beható ismeretének.
Ezen elvárások egyben azt is mutatják, hogy az adattudós iránti igények jócskán eltérnek a diplomásokkal szemben támasztott általános, „T” alakkal leírható igényektől. Egy egyetemet végzett szakembertől jellemzően azt várják el, hogy sok területről legyen átfogó tudása (a T kalapja), és egy bizonyos területre ássa bele magát mélyebben (a T szára). Ezzel szemben az adattudós ismeretei legyenek „Π” alakúak. A mély, speciális informatikai tudás mellett mindig ott kell lennie a másik lábnak, az alkalmazás beható ismeretének.
Képzési gondok
„Ebből a bizonyos Π alakú elvárásból következik, hogy nagyon nehéz adattudósokat képezni. Az egyetem megadhatja a gépi tanulási, adatkezelési, tehát informatikai ágat. De valahol meg kell szerezni az adatelemzéshez szükséges területspecifikus tudást is, ami nem is olyan egyszerű feladat. Ráadásul ez utóbbi olyannyira szektorfüggő, hogy az egyik területen megszerzett ismeretek nem feltétlenül hasznosíthatóak más területen. Az is az igazsághoz tartozik, hogy napjainkban az adattudóssághoz elengedhetetlen informatikai tudás megalapozása az egyetemi képzésben még csak gyerekcipőben jár.
„Ebből a bizonyos Π alakú elvárásból következik, hogy nagyon nehéz adattudósokat képezni. Az egyetem megadhatja a gépi tanulási, adatkezelési, tehát informatikai ágat. De valahol meg kell szerezni az adatelemzéshez szükséges területspecifikus tudást is, ami nem is olyan egyszerű feladat. Ráadásul ez utóbbi olyannyira szektorfüggő, hogy az egyik területen megszerzett ismeretek nem feltétlenül hasznosíthatóak más területen. Az is az igazsághoz tartozik, hogy napjainkban az adattudóssághoz elengedhetetlen informatikai tudás megalapozása az egyetemi képzésben még csak gyerekcipőben jár.
Elindultak már adattudományi képzések, ám ezek egyrészt nem fedik le a teljes területet, másrészt a munkaerőpiaci igényeknél sokkal kevesebben sajátíthatják el ezeket az ismereteket. „Jelenleg a környezetemben 200 olyan álláshirdetésről tudok, amelyben adattudósokat keresnek. Ezek többsége a távközlés és a szoftver-infrastruktúra területén mozgó nagyvállalatok felhívása” – tájékoztat Benczúr András, az MTA SZTAKI Big Data Lendület Kutatócsoportjának vezetője.
Az iparban egyre többen jelzik, hogy szeretnének analitikai megoldásokat alkalmazni „big data” jellegzetességekkel. Van, ahol ez teljesen indokolt, de előfordulhat, hogy csak a divatot követik. Akár így, akár úgy, nem minden cégnél tudják pontosan, hogy mit is akarnak. Jellemző forgatókönyv, hogy egy cég megbíz egy kutatócsapatot adatai elemzésével, de a kapott eredményt nehezen tudja felhasználni üzleti folyamataiban. A cégvezetők teljesen idegenül állnak a kérdéshez, ráadásul hiányoznak a hozzáértő munkatársak is. Nagyon kellenének tehát olyan szakemberek, akik korrektül meg tudják fogalmazni az igényeket, a fejlesztésben is részt tudnak venni, majd értelmezni és prezentálni tudják a kapott eredményeket.
Nagyításhoz kattintson a képre.
Rekonstruálható mérések
A SZTAKI kutatócsoportja több, részben közvetlen adatelemzési megbízást kapott, részben a megrendelővel közös kutatás-fejlesztési projektben vett részt. Egyértelmű tapasztalatuk, hogy egy ilyen fejlesztésnek be kell épülnie a cég belső struktúrájába. Hiába adják kézbe a működő prototípust, ha a folyamatos üzemeltetéshez hiányzik a megfelelő szakértelem.
Jó irányt jelez, amikor egy cég megérti és reprodukálja a kutatási eredményeket. Például egy francia startup végül nem a SZTAKI kutatói prototípusát termékesítette, de megértette a lényegét, majd a tapasztalatok alapján ki tudta fejleszteni saját adatelemző szoftverét. A kutatók ezzel elérték céljukat: sikerült megtanítaniuk az adattudományra a vállalatot.
Benczúr András szerint a megbízóval akkor jó az együttműködés, ha a fejlesztők azokkal állnak kapcsolatban, akik ténylegesen az adatokkal dolgoznak. Természetesen a felsővezetésnek támogatnia kell a tevékenységet, de a kooperációnak a tényleges munkavégzés szintjén kell létrejönnie.
A SZTAKI kutatócsoportja több, részben közvetlen adatelemzési megbízást kapott, részben a megrendelővel közös kutatás-fejlesztési projektben vett részt. Egyértelmű tapasztalatuk, hogy egy ilyen fejlesztésnek be kell épülnie a cég belső struktúrájába. Hiába adják kézbe a működő prototípust, ha a folyamatos üzemeltetéshez hiányzik a megfelelő szakértelem.
Jó irányt jelez, amikor egy cég megérti és reprodukálja a kutatási eredményeket. Például egy francia startup végül nem a SZTAKI kutatói prototípusát termékesítette, de megértette a lényegét, majd a tapasztalatok alapján ki tudta fejleszteni saját adatelemző szoftverét. A kutatók ezzel elérték céljukat: sikerült megtanítaniuk az adattudományra a vállalatot.
Benczúr András szerint a megbízóval akkor jó az együttműködés, ha a fejlesztők azokkal állnak kapcsolatban, akik ténylegesen az adatokkal dolgoznak. Természetesen a felsővezetésnek támogatnia kell a tevékenységet, de a kooperációnak a tényleges munkavégzés szintjén kell létrejönnie.
„Fontos tudnivaló, hogy az adattudós nem döntést hoz, hanem támogatja a döntéshozót. Ezért nagyon fontos, hogy eredményeit helyesen tudják értelmezni. Az adattudományban számomra az a vonzó, hogy általában rekonstruálható méréseket végzünk. Tipikus módszer az AB-teszt, amikor a felhasználók A csoportja a jelenlegi szolgáltatást kapja, B csoportja az újat, és az eredményesség mérése alapján levonjuk a megfelelő következtetéseket. A pénzügyi döntéseknél, például egy tőzsdei befektetésnél ez nem így működik. A döntéshez valamilyen matematikai statisztikai módszert alkalmaznak, de a lépés jellemzően nem ismételhető meg más paraméterek, feltételezések mellett. A pénzügyi rendszer ugyanis nagyon nyitott, rengeteg a külső befolyás” – fogalmaz Benczúr András.
Nem mindenre jó a Hadoop
Mivel az adattudós jellemzően ömlesztve kapja az óriási adatmennyiséget, többféle nehézséggel találja magát szemben. Először is gyakori, hogy az adatok hatalmas sebességgel özönlenek (például a távközlésben, a közlekedésben). Gyakran azonnal reagálni is kell a pillanatnyi helyzetre, miközben hosszabb távú méréseken alapuló modelleket kell építeni. Ezt a feladatot, tehát a valósidejűség és a hosszabb távú működés modellezését nagyon komplex szoftverekkel lehet csak megvalósítani.
Mivel az adattudós jellemzően ömlesztve kapja az óriási adatmennyiséget, többféle nehézséggel találja magát szemben. Először is gyakori, hogy az adatok hatalmas sebességgel özönlenek (például a távközlésben, a közlekedésben). Gyakran azonnal reagálni is kell a pillanatnyi helyzetre, miközben hosszabb távú méréseken alapuló modelleket kell építeni. Ezt a feladatot, tehát a valósidejűség és a hosszabb távú működés modellezését nagyon komplex szoftverekkel lehet csak megvalósítani.
A következő nehézség, hogy az adatok jellemzően zajosak, heterogének. Ezeket meg kell tisztítani, hogy az így születő adatokból már jó minőségű analitikát lehessen létrehozni. További probléma az analitika minősége, a megfelelő modellező eszközök kiválasztása. Szintén nehézség rejlik e rendszerek fejlesztésében, amelyek tipikusan nem az analitikai cél tömör megfogalmazását, hanem nagyszámú, a végcél szempontjából lényegtelen, a szerverfarm működését leíró kódok elkészítését igénylik. A legelterjedtebb analitikai rendszer a Hadoop. Kialakulása még a big data fogalom megjelenése előtti időre tehető. Magát az architektúrát eredetileg a Google-nál a keresési index felépítésére találták ki, majd nagyrészt a Yahoo támogatásával jött belőle létre egy nyílt forráskódú analitikai eszköz.
„Sajnos mostanság mindent Hadooppal akarnak megoldani, ami bizonyos esetekben teljesen reménytelen. Szerencsére azonban nagyon sok egyéb, más és más célra kitalált rendszer közül lehet választani, amelyek között sok a nyílt forráskódú. Inkább az a probléma, hogy túl nagy a kínálat, így nehéz a választás” – mutat rá Benczúr András.
A SZTAKI kutatói – a Berlini Műszaki Egyetemmel együttműködésben – az Apache Flink projektje mellett tették le a voksukat. Többek tapasztalata szerint e rendszer a big data téma európai jolly jokere. Mivel a Flink nem az első szoftverek egyike, tervezésekor megpróbálták kiküszöbölni a korábbi rendszerek negatívumait. Így olyan szoftver jött létre, amely képes valós időben is válaszolni a hatalmas adatmennyiségre, jó minőségű analitikát képez, ugyanakkor hozzáférhető a fejlesztők számára. Olyan rendszer, amelyben az egyszerű dolgokat 3-4 sorral le lehet írni, miközben Hadoopban ugyanez a dolog csak 2 képernyőoldalnyi kóddal fejezhető ki.
Adatbázis-tisztítás és előrejelzés
Sidló Csaba, a SZTAKI kutatócsoportjának tagja több olyan jellegű projektben vett részt, ahol a megbízó cég sokéves működése alatt összegyűlt nagyméretű ügyféladatbázist kellett megtisztítani és analizálni. Az ilyen adatbázisokban az elírásokon és egyéb közvetlen hibán kívül is sokféle minőségi problémával szembesülhetünk, sok ügyfél több példányban szerepelhet, vannak, akiknek időközben megváltozott a nevük, lakcímük stb.
Sidló Csaba, a SZTAKI kutatócsoportjának tagja több olyan jellegű projektben vett részt, ahol a megbízó cég sokéves működése alatt összegyűlt nagyméretű ügyféladatbázist kellett megtisztítani és analizálni. Az ilyen adatbázisokban az elírásokon és egyéb közvetlen hibán kívül is sokféle minőségi problémával szembesülhetünk, sok ügyfél több példányban szerepelhet, vannak, akiknek időközben megváltozott a nevük, lakcímük stb.
A kutatócsoport a megtisztított adatra épülő különféle előrejelzési projektekben is részt vett, például olyan szoftvert készített, amely az egyes tranzakciók idősorai alapján szolgáltatásminőségi problémákat jósol meg. E rendszernek valós időben kell reagálnia például akkor, amikor egy aktív folyamat történései valamilyen minőségi problémát jeleznek.
Nagyításhoz kattintson a képre.
Digitálisan írástudatlan nemzedék
Noha hamarosan minden munkahely digitális lesz, az oktatási rendszer még nem nőtt fel a feladathoz.
Digitálisan írástudatlan a 15 éves diákok 60 százaléka, és komoly hiányosságok vannak az oktatási rendszerben és a digitális eszközhasználatban is Magyarországon annak ellenére, hogy néhány éven belül minden munkahely digitális munkahely lesz - hívta fel a figyelmet az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ).
Az IVSZ csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a szövetség Az iskolai digitális oktatás megújítási terve címmel cselekvési tervet készített, amelyet az idei Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutattak be Budapesten.
A digitális kompetenciák fejlesztése, a digitális írástudás a jelenleginél jóval magasabb szintre emelése, az iskolai és iskolán kívüli informatikai képzés reformja halaszthatatlan feladat - szögezik le a tájékoztatásban.
Nagyításhoz kattintson a képre.
A legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amihez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni - írják, hozzátéve: a legkeresettebb állások több mint fele speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció. Eközben az iskolai oktatás keretein belül Magyarországon a diákok nem tudják megszerezni az alapvető digitális készségeket sem, így kiszorulnak a munkaerőpiacról - olvasható a közleményben.
Az Európai Bizottság mutatójának 2015-ös adatai alapján, amely a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét méri, a 16-74 éves lakosság digitális alapkészségei terén Magyarország az unió országai között a 14. helyről a 19. helyre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a legutolsó PISA-jelentés is a diákok romló képességeiről számol be matematikából, szövegértésből és természettudományból is - írja az IVSZ.
Nagyításhoz kattintson a képre.
Azonnal felvásárolták az érzelmet kifejező robotokat
Egy perc alatt elkelt a SoftBank Robotics Corp. 1000 darab robotja.
Hiába vetítettek már rengeteg filmet az öntudatra ébredő robotokról, az emberek úgy látszik még továbbra is vágynak ilyen gépekre. Legalábbis ezt mutatja, hogy a SoftBank által eladásra kínált 1000 robot egy perc alatt gazdára talált.
A Pepper nevű robot iránt nagy volt az érdeklődés, mert a készítők szerint nem csak arra képes, hogy felismerje az emberek érzelmeit és reagáljon rájuk, de saját érzelmei is vannak. A robotok egyébként igen borsos, 1600 dolláros áron kerültek piacra, amihez hozzá jön még a havi 120 dolláros felhő-előfizetés és a 80 dolláros biztosításiDÍJ
.
.
Pepper egyébként a kamerái és szenzorjai adatai alapján képes önálló érzelmeket generálni, ha emberek között van megnyugszik, ha dicsérik boldog és megijed ha hirtelen sötét lesz. Érzelmeitől függően képes sóhajtani, vagy magasabb hangon beszélni, a mellkasán lévő kijelző színei pedig hangulatától függően változnak.
Nagyításhoz kattintson a képre.
A SoftBank a nagy sikerre való tekintettel bejelentette, hogy a jövő hónapban újabb adag robot kerül majd értékesítésre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése