Ekleptika: a Föld Nap körüli keringésének a síkja
Precesszió: A Föld egyenlítői sugara 21 km-el nagyobb a sarki sugárnál. A "kidudorodás" tengelye 23,5 fokos szöget zár be az ekleptikával. A Nap és a Hold ezt az eltérést igyekszik beforgatni az ekliptikába. A forgó Föld erre egy pörgettyűszerű mozgással válaszol. Ezért a föld forgástengelye nem mindig a jelenlegi égi pólusra mutat. Jelenleg az Északi pólus a kis göncöl rúdjának utolsó csillaga közelében van. A precessziós mozgás miatt az égi pólus egy körön körbevándorol kb. 26000 éves periódussal, a nutáció pedig finom hullámként iródik rá a precesszió vonalára. A nutáció azért van, mert a Hold pályasíkja nincs benne az epliptika síkjában, hanem 5 fokkal eltér ettől. Az égitestek a Hold pályasíkját igyekeznek beforgatni az ekliptikába. A Hold erre úgy válaszol, hogy egész pályasíkjának tengelye 18,6 éves periódussal , 5 fokos nyílással precessziós mozgást végez. Ezt luniszonáris precessziónak nevezik. Az állandó értéke 50,37 másodperc/év és emiatt vándorol évente 5 másodpercet nyugat felé a tavaszpont az ekliptika mentén. A teljes körüljárás pontgosan 25729 év alatt történik.
Asztrolábium, működése
Precesszió: A Föld egyenlítői sugara 21 km-el nagyobb a sarki sugárnál. A "kidudorodás" tengelye 23,5 fokos szöget zár be az ekleptikával. A Nap és a Hold ezt az eltérést igyekszik beforgatni az ekliptikába. A forgó Föld erre egy pörgettyűszerű mozgással válaszol. Ezért a föld forgástengelye nem mindig a jelenlegi égi pólusra mutat. Jelenleg az Északi pólus a kis göncöl rúdjának utolsó csillaga közelében van. A precessziós mozgás miatt az égi pólus egy körön körbevándorol kb. 26000 éves periódussal, a nutáció pedig finom hullámként iródik rá a precesszió vonalára. A nutáció azért van, mert a Hold pályasíkja nincs benne az epliptika síkjában, hanem 5 fokkal eltér ettől. Az égitestek a Hold pályasíkját igyekeznek beforgatni az ekliptikába. A Hold erre úgy válaszol, hogy egész pályasíkjának tengelye 18,6 éves periódussal , 5 fokos nyílással precessziós mozgást végez. Ezt luniszonáris precessziónak nevezik. Az állandó értéke 50,37 másodperc/év és emiatt vándorol évente 5 másodpercet nyugat felé a tavaszpont az ekliptika mentén. A teljes körüljárás pontgosan 25729 év alatt történik.
Asztrolábium, működése
Megjegyzések
Megjegyzés küldése