30 millió halott a Facebookon
László Ferenc - 2014. január 21. | 06:00
Lassan tíz éve van velünk a Facebook, azóta egyetemi buliprojektből a világ egyik legfontosabb szolgáltatása lett. Íme pár furcsaság, amit talán sokan nem tudnak a közösségi királyról.
Jelentkezz a Pécsi BTK-ra
A Dunántúl első Bölcsészkarára. 30 éves múlt. Megbízható választás!
www.btk.pte.hu/Pécsi_BTK
Mark Zuckerberg 2004 februárjában indította el a Facebookot, mely azóta szépen lassan az életünk szerves részévé vált. A legfrissebb kimutatások szerint jelenleg mintegy 1,11 milliárd aktív felhasználóval rendelkezik a közösségi szolgáltatás, és ezen felhasználói táborból mintegy 680 millióan használják mobiltelefonjuk segítségével a Facebookot. Amennyiben a Facebook nem közösségi oldal, hanem ország lenne, akkor a világ harmadik legnépesebbjének számítana.
De vajon mennyire "addiktív" ez a szolgáltatás? Segítünk: sokaknál nagyon. Kissé megdöbbentőadat, miszerint a 18-34 esztendős korosztály képviselőinek közel fele, egész pontosan 48 százaléka azzal kezdi a napját, hogy rögtön az ébredést követően ránéz a Facebookra, de a többiek is aktívak: a teljes felhasználói közösség több mint 50 százalékáról elmondható, hogy naponta legalább egyszer bejelentkezik a szolgáltatásba.
A felhasználóknak átlagosan 130 ismerősük van, akikkel "beszélgetnek" is, de hogyan? 57 százalékuk mostanság már többet kommunikál online formában, mint a valós életben, tehát kimondott szavakkal. Döbbenetes mennyiségű az információhalmaz is, amelyet itt "cserélnek": 20 percenként átlagosan 1 millió új linket osztanak meg a facebookozók, 1,32 millió fotót tagelnek be, 1,85 millió új szöveget posztolnak, 1,92 millió baráti felkérést fogadnak el, illetve 10,2 millió posztot kommentelnek.
Sokan beszélnek arról, hogy mekkora hatalmas embertömeg lóg a szolgáltatáson, de persze nem mindenki "igazi". A Facebookon jelenleg mintegy 30 millió olyan profil is található, akik már elhunyt személyekhez tartoznak. Ennél is nagyobb halmazt képeznek a hamis profilok: a hivatalos, és különféle kutatócégektől származó statisztikák szerint az összes Facebook-fiók 10 százaléka ilyen. De miért is csinálnak egyesek nem létező felhasználók nevében profilokat? Egyrészt rosszindulatú tevékenységekre, megtévesztésre, trollkodásra, beszóogatásra, vagy épp mások után kémkednek így. 14 millió hamis fiókot pedig csak és kizárólag spamelésre használnak. Emellett 45 millióra tehető a duplikált profilok száma - ennek egy része természetesen nem szándékos, sokan egy elfelejtett jelszó, vagy egyéb adatok hiánya miatt inkább újra regisztrálnak a régi profil felkutatása és "megjavítása" helyett.
A Facebook közel 6 ezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, a cég irodáinak száma immár eléri a harmincat. Emellett persze azt se felejtsük el, hogy a főként reklámbevételekből és mikrotranzakciók részesedéseiből élő vállalat elég szépen keres is "rajtunk": 2013 első kilenc hónapjában mintegy 5,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le.
Sokan beszélnek arról, hogy mekkora hatalmas embertömeg lóg a szolgáltatáson, de persze nem mindenki "igazi". A Facebookon jelenleg mintegy 30 millió olyan profil is található, akik már elhunyt személyekhez tartoznak. Ennél is nagyobb halmazt képeznek a hamis profilok: a hivatalos, és különféle kutatócégektől származó statisztikák szerint az összes Facebook-fiók 10 százaléka ilyen. De miért is csinálnak egyesek nem létező felhasználók nevében profilokat? Egyrészt rosszindulatú tevékenységekre, megtévesztésre, trollkodásra, beszóogatásra, vagy épp mások után kémkednek így. 14 millió hamis fiókot pedig csak és kizárólag spamelésre használnak. Emellett 45 millióra tehető a duplikált profilok száma - ennek egy része természetesen nem szándékos, sokan egy elfelejtett jelszó, vagy egyéb adatok hiánya miatt inkább újra regisztrálnak a régi profil felkutatása és "megjavítása" helyett.
A Facebook közel 6 ezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, a cég irodáinak száma immár eléri a harmincat. Emellett persze azt se felejtsük el, hogy a főként reklámbevételekből és mikrotranzakciók részesedéseiből élő vállalat elég szépen keres is "rajtunk": 2013 első kilenc hónapjában mintegy 5,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le.
A bankautomaták 95 százalékán Windows XP fut
Egyelőre még kérdéses, hogy mi lesz az ATM-berendezésekkel, amelyek jelentős részén aMicrosoft elavult operációs rendszere működik.
A Windows XP hivatalos terméktámogatása április 8-án lejár. Ugyan elvileg lehetőség van arra, hogy valaki ezután is támogatást szerezzen a Windows XP-hez, ezért azonban fizetni kell. A fő feltétel, hogy az adott társaság tagja legyen a Premier Support nevű támogatási rendszernek, aminek díja a cégek esetében eszközönként évi 200 dollárba kerül.
Robert Johnston, az NCR amerikai bankautomata-gyártó marketingigazgatója elmondta, hogy az ATM-berendezések 95 százalékán Windows XP fut. Arra elvileg nincs lehetőség, hogy mindegyik szoftvert újabbra frissítsék, ráadásul ezt nehezítené az is, hogy a készülékek többségében meglehetősen gyenge hardverek találhatók, amiken a Windows 7 nem működne zökkenőmentesen vagy el sem indulna. Így marad a bankautomata teljes kicserélése.
Aravinda Korala, az ATM-ek szoftvereit szállító KAL első embere közölte, hogy áprilisig legfeljebb az érintett eszközök 15 százalékán lehet lecserélni az elavult operációs rendszert a Windows 7-re. Ezen a területen sokkal lassabb a fejlődés, mint a PC-k piacán. Kérdéses, hogy a Windows XP terméktámogatásának lejártával mennyire lesznek sebezhetőbbek a bankautomaták. Persze vannak olyan berendezések is, amelyeken a Windows XP Embedded fut, aminek a terméktámogatása csupán 2016-ban jár le.
A német hitelgazdasági szervezet egyik szóvivője kiemelte, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden ATM csatlakozik a világhálóra. A Németországban felszerelt készülékek közül egyik sincs összekötve az internettel, ezért ezek kevésbé sebezhetőbbek. Arról nincs statisztika, hogy milyen operációs rendszerek vannak a pénzkiadó automatákon, erről a kérdésről ugyanis mindig az üzemeltető hitelintézet dönt.
A Windows XP hivatalos terméktámogatása április 8-án lejár. Ugyan elvileg lehetőség van arra, hogy valaki ezután is támogatást szerezzen a Windows XP-hez, ezért azonban fizetni kell. A fő feltétel, hogy az adott társaság tagja legyen a Premier Support nevű támogatási rendszernek, aminek díja a cégek esetében eszközönként évi 200 dollárba kerül.
Robert Johnston, az NCR amerikai bankautomata-gyártó marketingigazgatója elmondta, hogy az ATM-berendezések 95 százalékán Windows XP fut. Arra elvileg nincs lehetőség, hogy mindegyik szoftvert újabbra frissítsék, ráadásul ezt nehezítené az is, hogy a készülékek többségében meglehetősen gyenge hardverek találhatók, amiken a Windows 7 nem működne zökkenőmentesen vagy el sem indulna. Így marad a bankautomata teljes kicserélése.
Aravinda Korala, az ATM-ek szoftvereit szállító KAL első embere közölte, hogy áprilisig legfeljebb az érintett eszközök 15 százalékán lehet lecserélni az elavult operációs rendszert a Windows 7-re. Ezen a területen sokkal lassabb a fejlődés, mint a PC-k piacán. Kérdéses, hogy a Windows XP terméktámogatásának lejártával mennyire lesznek sebezhetőbbek a bankautomaták. Persze vannak olyan berendezések is, amelyeken a Windows XP Embedded fut, aminek a terméktámogatása csupán 2016-ban jár le.
A német hitelgazdasági szervezet egyik szóvivője kiemelte, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden ATM csatlakozik a világhálóra. A Németországban felszerelt készülékek közül egyik sincs összekötve az internettel, ezért ezek kevésbé sebezhetőbbek. Arról nincs statisztika, hogy milyen operációs rendszerek vannak a pénzkiadó automatákon, erről a kérdésről ugyanis mindig az üzemeltető hitelintézet dönt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése