A Foszfor

1669 Brandt vizeletből előállítja a foszfort
1680 Boyle tökéletesíti az eljárást és kimutatja, hogy a foszfor foszforesszenciájához levegőre van szükség
1688 a foszfort növényekben mutatják ki (Albino)
1694 Boyle elsőként előállítja P₄O₁₀-t (foszfor-pentoid) és a  H₃PO₄-t (foszforsav)

A foszfor-pentoxid a foszfor egyik oxidja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz. Közönséges körülmények közt fehér színű, szilárd anyag. Ha hevítik, szublimál. Wikipédia
Képlet: O10P4
Moláris tömeg: 283,89 g/mol
Olvadáspont: 340 °C
Forráspont: 360 °C
Sűrűség: 2,39 g/cm³
IUPAC-azonosító: tricyclo[3.3.1.13,7]tetraphosphoxane 1,3,5,7-tetraoxide
Oldószere: Víz

Foszforsav

A foszforsav egy foszfor alapú szervetlen sav. A következő változatait ismerjük: hipofoszforossav: H3PO2, foszforossav: H3PO3, hipofoszforsav: H2PO3, H4P2O6, ortofoszforsav: H3PO4, pirofoszforsav: H4P2O7, metafoszforsav: HPO3.Wikipédia

Képlet: H3PO4

Sűrűség: 1,88 g/cm³

Moláris tömeg: 98 g/mol

Olvadáspont: 42,35 °C

Forráspont: 158 °C

IUPAC-azonosító: trihydroxidooxidophosphorus phosphoric acid

Oldószere: Víz

1769 Gohn és Scheele kimutatja, hogy a foszfor az emberi és állati csontok létfontosságú alkotóeleme, ezzel együtt rámutattak egy új és gazdag műtrágyaforrásra is.

1779 Gohn felfedezi a foszfort egy ásványban, a piromorfitban, valamint Bergman ás Proust az apatitban

1783 Gengembre előállitja a foszfint.PH₃

Foszfin

A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, amelynek összegképlete PH3. Az ammóniáéhoz hasonló szerkezetű molekulákat alkot. Színtelen, kellemetlen szagú gáz. Vízben alig oldódik. Erősen redukáló hatású. Erős méreg. Wikipédia

Képlet: PH3

IUPAC-azonosító: Phosphane

Moláris tömeg: 33,99758 g/mol

Forráspont: -87,7 °C

Sűrűség: 1,38 kg/m³

Olvadáspont: -132,8 °C

Oldószere: Víz

1808

Foszfor-triklorid

A foszfor-triklorid a foszfor kloridja, +3-as oxidációs számú foszfort tartalmaz. A képlete PCl3. Színtelen folyadék. Levegőn erősen füstölög, ennek az az oka, hogy nedvesség hatására sósavra és foszforossavra hidrolizál.Wikipédia

Képlet: PCl3

Moláris tömeg: 137,33 g/mol

Sűrűség: 1,57 g/cm³

Olvadáspont: -93,6 °C

Forráspont: 76,1 °C

IUPAC-azonosító: Phosphorus trichloride

Oldószere: Víz

Foszfor-pentaklorid

A foszfor-pentaklorid a foszfor kloridja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz. A képlete PCl5. A tiszta foszfor-pentaklorid színtelen. Ha bomlás miatt klórt tartalmaz, zöldes színű. Levegőn füstölög. Mérgező hatású. Wikipédia

Képlet: PCl5

Sűrűség:

 2,10 g/cm³

Moláris tömeg: 208,24 g/mol

Olvadáspont: 166,8 °C

Forráspont: 160,5 °C

Oldószere: Víz

IUPAC-azonosító: Phosphorus(V) chloride, Phosphorus pentachloride

1811 Vanquelin agyi zsirszövetből kivonja az első foszforvegyületet (a lecitint)amiről Gobbley megállapítja, hogy egy foszforlipd

1816 Dulong: a foszfornak kétféle oxidja van.

1820 alkil foszfit előállítása