Munkaerő-kölcsönzés: a szürke áttételesen is szürke

nov.12, 2012 in Nincs kategorizálva

Jelenleg is sokat olvashatunk a sajtóban a munkaerő-kölcsönzés körüli jogi vitákról, és arról, hogy kinek éri ez meg igazán.

Tekintve, hogy ez a szolgáltatás a 60-as évek amerikai gazdaságához nyúlik vissza (ott alkalmazták először ideiglenes vagy projektjelleggel felmerülő munkaerő-igényre a kölcsönzést), feltételezhetjük, hogy legálisan is van üzleti fantázia a dologban.

Hogy valójában hogyan is működik, és miért éri meg ez a szolgáltatás azoknak a cégeknek, amelyek kölcsönbe vesznek munkavállalókat, egy rövid áttekintéssel szeretnénk tiszta képet adni – most nem a kölcsönzés jogi viszonyaira fókuszálva, sokkal inkább a szolgáltatás tartalmi részére felhívva a figyelmet.

A felhasználók és szolgáltatók leleményességének köszönhetően ma már sokféle célból alkalmaznak a cégek munkaerőt egy-egy munkaerő-kölcsönző vállalkozástól:

• rövid távú igényeik kielégítésére
• adminisztrációs terhek csökkentésére
• munkavállalókkal való foglalkozás, problémamegoldás delegálására
• a bérköltségek áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé tételére (hosszabb távon)
• a bérjellegű ráfordítások átcsoportosítása szolgáltatás-vásárlásra (főleg tőzsdén jelen levő nagyvállalatok esetében).

A magyar gyakorlatban sajnos ismertté vált még egy „előnye” a kölcsönzésnek: a szürkén (részben bejelentett) bérek esetében – mivel a kölcsönbe adó cég felelős a munkaviszony létesítésével kapcsolatos mindennemű teendőkért – egy kölcsönző cégen keresztül „legalizálható” a szürke kifizetés. Ezt azonban senkinek sem ajánljuk, mint megoldást (az így működő kölcsönző cégeket ma már nagy létszámú APEH-es ellenőri csapat vizsgálja; a munkavállalók társadalombiztosítása veszélybe kerül esetleges betegség vagy nyugdíj esetén, de a kölcsönbe vevő is rosszul járhat egy esetleges munkahelyi baleset során).

A munkaerő-kölcsönzés történhet rövidtávra (1-2 nap, 1-2 hét vagy hónap), vagy hosszú távra (évek). Valójában a következő főbb szempontok miatt éri meg ennek az alkalmazása:

• Gyorsaság: a megbízó csak leadja az igényét, és pár órán belül ott van a megfelelő munkavállaló a feladatra; esetleges csere esetén hasonlóan gyors megoldást kap a kölcsönbe vevő (tehát a folyamat gyorsasága sokszorosa a saját toborzású munkaerő felvételi procedúrájáénak).

• Problémamentes: a munkavállalók problémáit a kölcsönző cég kezeli, így ezek legtöbbször el sem jutnak a kölcsönvevő vezetőihez, tehát a munkavállalókkal való foglalkozás, sőt, az ő motiválásuk is részben a kölcsönbe adó cég feladata. A kölcsönző cég érdekelt abban, hogy jól termelő (keveset hiányzó, jó minőségű munkát végző) munkavállalót biztosítson a feladatra, hiszen csak a ledolgozott munkaórákért kap díjazást – normál esetben.

• Csökkent adminisztráció: a munkavállalókkal való foglalkozás, ügyintézés stb. leegyszerűsödik, és ennek ideje jelentősen lerövidül, de ami fontosabb, hogy nem is kell ilyen problémákba belemennie a kölcsönvevőnek, ami akként növeli a hatékonyságot, hogy valóban releváns feladatokkal kell csak foglalkoznia a cégvezetésnek.

• Biztonság mindhárom fél részére: a munkavállalóknak egyfajta biztonságot jelent, hogy megbízható cégen keresztül dolgoznak, és bár változhat a munkavégzésük helye, a munkáltatójuk azonban mindvégig a kölcsönbe adó, aki gondoskodni fog számunkra folyamatos munkavégzésről. (Emiatt a jól teljesítő kölcsönzött munkaerő többet keres az ugyanebben a munkakörben dolgozó fix alkalmazottaknál.)

Természetesen az ugyanolyan minőségű kölcsönzött munkaerő sohasem lehet olcsóbb (összehasonlítva a saját állományú munkaerő bérköltségével), mégis megéri (a fenti szempontok miatt). A kölcsönbe adó ugyanis pontosan ugyanazokat a járulékokat fizeti meg a kölcsönzött munkavállaló után, mintha a kölcsönvevő saját maga alkalmazná a dolgozót. Mivel egy munkaerő-kölcsönző cég jellemzően magasabb fizetéseket ad a kölcsönzött munkavállalóknak (főleg azok, amelyek valóban minőségi kölcsönzést folytatnak), így természetesen ennek a munkaerőnek a költségei is magasabbak, mint a saját munkaerőnek. A kiszámlázott díjak ezen felül tartalmazzák még a kölcsönző cég fenti szolgáltatásinak díját is, amely a kikölcsönzött munkavállalók bérköltségére vetítve 15..20% körüli összeg szokott lenni. Ez természetesen nem a teljes haszon, hanem a fenti szolgáltatások ellenértéke, amely jó működés esetén tartalmaz hasznot is.

Minden más „megoldás” az adócsalás kategóriájába esik, legfeljebb álnévvel illetik.

Mire érdemes tehát odafigyelnie annak, aki most szeretne kölcsönző céget váltani vagy választani, és biztosra szeretne menni?

• Ellenőrizzük, hogy az adott kölcsönző cég nyilvántartásba került-e az illetékes munkaügyi központnál.
• Ellenőrizzük le a kölcsönző cég referenciáit, beleértve munkavállalókat is.
• Kérjük el a kölcsönzött munkavállalóink bejelentését igazoló dokumentum másolatát, vagy ezen felül akár a munkaszerződésük másolatát is.

Tokár Péter

Ügyvezető igazgató