folyóiratok
(témakörök: munka, munkajog, it, it társadalom, matek, programozás)
Local info, Loginfo, logisztika, információs társadalom, it business
- a közmunkánál nincsen sztrájkjog! Aki nem veszi fel a munkát azt fegyelmivel elbocsájtsák és még segélyt sem kap.
Boboky Tamás - Urbán Ágnes A Facebook hatása a hírfogyasztásra: a közönségépítés helyett közösségépítés
közösségi oldalak: social networking site, SNS
szeretlekmagyarorszag.hu kifejezetten a facebookra épülő vállalkozás.Kruzslicz Dávid a Szeretlek Magyarország médiacsoport alapítója.
http://atlatszo.hu/ olyan tényfeltáró, oknyomozó weboldal, amely közérdekű bejelentésket fogad, közérdekü adatokat igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és ha szükséges bírósághoz is fordul.
Felnőttképzés, Felsőoktatási műhely
http://elearningeuropa.info/
Siklaki István: Viszonyulás a tudáshoz
Változásvakság: számos kutatás bizonyította, hogy ha egy vizuális ingerben olyan változás következik be, amely az adott kontaxusban nem releváns, akkor a tudatunk képtelen észrevenni a változást.Az agyunk "látja" a változást, csak éppen nem hívja fel rá a tudatos figyelmet.
A netgeneráció a tudáshoz való viszony egy másik aspektusa a multitasking üzemmód. Amikor valaki áttér erre az üzemmódra, akkor agyi tevékenységének a súlypontja áttevődik a hippocampusról a striatumra. A hippocantus döntő szerepet játszik a hosszú távű emlékezeti folyamatokban, míg a striatum elsősorban az elmélyült gondolkodást nem igénylő, mechanikus feladatok irányítja. Bármilen paradoxonnak tűnhet, mégis jó okunk van feltételezni, hogy az olyan működésmód, amiről az X generációs gondolkodás úgy véli, hogy a tanulás közbeni kisebb-nagyobb megszakítások rontják a teljesítményt, gátolják az elmélyült munkát, épp ellenkezőleg ezek a hatások mind nagyobb kreativitást szülhetnek. (Google, wikipédiában való böngészés, stb...)
Ezeknek a félbeszakításoknak lehetnek egy további következménye is, ez az inkubáció jelensége. A kognitiv háttere lényegében az, hogy a bonyolult feladatok megoldása során a tudatos feladatműködéssel párhuzamosan igen nagy tömegű tudattalan információfeldolgozás is zajlik a háttérben. Ilyenkor, ha félretsszük a problémát és egészen mással kezdünk el foglalkozni (vagy lefekszünk aludni), akkor az automatikus folyamatok eredménye felbukkan a tudatunkban és elvezet a megoldáshoz. Éppen ezért elönyös rövid, inkubációs periodusokkal megszakítani a tanulási folyamatot.
"Szolipszista introjekció", internetes ismerkedésnél alakul ki, mikor az az érzése támad valakinek, hogy a másik fél valójában az ő elméjében már létezik, elméje mintegy összeolvad partnere elméjével. Ezt tesszük egy regé nyhössel is, amikor olvasunk, ám ott nincs intenzív interakciós ami táplálná ez a szolipszista iluziót Kutatások eredményei: a fiatalok nem hoznak létre több kapcsolatot a társas interaktív technológiák segítségével,
társas interaktív technológiák révén létrejövő kapcsolatok nem szükségképpen gyengéppen az offline kapcsolatokkal, csekély az átfedés az offline és a netes kapcsolatos között, ám a társaságtól elszigetelt fiatalok kevésbé használják a társas interaktív technológiákat.
Kerekes Pál: Jeresze elketronikusan is! A könyv a digitális kultúrában
http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2006_4/2006_4_nyiri_kristof.pdf
Ollé János: A tudás alapú társadalomn iskolája (Információs társadalom (2012/3 2.old)
Az információs társadalomban a legfontosabb érték ma már nem az információ vagy a tudás, hanem az idő: Az információs társadalomban iskolájában a tevékenység és interakció során megszerzett tudás legalább annyira a tunulók küzedelme és felelőssége lesz, mint amennyire ma ma tanároké. A baj az, hogy az iskolán belüli motiváció sokkal kisebb, mint az iskolán kivüli (interakciós hiány vs. inetakció döpping), plusz nem nyújt kellő védelmet (választ?) az információs döppingre.
Komenczi Bertalan: Az információs társadalaom ifnociótengelyű, vagyis értelmezése az információ, mint legfontosabb érték alapján képzelhető el. Az ipari társadalommal szemben a mozgatóerő itt nem az energia, hanem az információ, ami a gazdasági termék, fontossága pedig minden máshoz képest igen jelentős.
A kihasználatlanság, és az információs társadalom okatásával szemben felépített elvárások lassú összeomlásának legföbb oka, hogy az iskola világa a külső társadalmi környezethez hasonlóan nem eléggé altruista (=áldozatlész, önzetlen)
Infokommunikációs és jog 2012 április (49) 66.oldal Cseh Gabrialla Zsófia: Hírportálok a közösségi hálón
A Facebookon a Milánói Egyetem kutatása szerint bármelyik másik emberhez az ismerősök segítségével bárkihez eljutunk a világon.
(témakörök: munka, munkajog, it, it társadalom, matek, programozás)
Local info, Loginfo, logisztika, információs társadalom, it business
- a közmunkánál nincsen sztrájkjog! Aki nem veszi fel a munkát azt fegyelmivel elbocsájtsák és még segélyt sem kap.
Információs társadalom 2011. XI. évfolyam 1-4. szám Infokommunikáció és e-business különszám
http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2011/informacios_tarsadalom_2011_1_4.pdf
információs társadalom digitalizálva: http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/
Boboky Tamás - Urbán Ágnes A Facebook hatása a hírfogyasztásra: a közönségépítés helyett közösségépítés
közösségi oldalak: social networking site, SNS
szeretlekmagyarorszag.hu kifejezetten a facebookra épülő vállalkozás.Kruzslicz Dávid a Szeretlek Magyarország médiacsoport alapítója.
http://atlatszo.hu/ olyan tényfeltáró, oknyomozó weboldal, amely közérdekű bejelentésket fogad, közérdekü adatokat igényel és publikál, oknyomozó riportokat készít, és ha szükséges bírósághoz is fordul.
Felnőttképzés, Felsőoktatási műhely
http://elearningeuropa.info/
Siklaki István: Viszonyulás a tudáshoz
Változásvakság: számos kutatás bizonyította, hogy ha egy vizuális ingerben olyan változás következik be, amely az adott kontaxusban nem releváns, akkor a tudatunk képtelen észrevenni a változást.Az agyunk "látja" a változást, csak éppen nem hívja fel rá a tudatos figyelmet.
A netgeneráció a tudáshoz való viszony egy másik aspektusa a multitasking üzemmód. Amikor valaki áttér erre az üzemmódra, akkor agyi tevékenységének a súlypontja áttevődik a hippocampusról a striatumra. A hippocantus döntő szerepet játszik a hosszú távű emlékezeti folyamatokban, míg a striatum elsősorban az elmélyült gondolkodást nem igénylő, mechanikus feladatok irányítja. Bármilen paradoxonnak tűnhet, mégis jó okunk van feltételezni, hogy az olyan működésmód, amiről az X generációs gondolkodás úgy véli, hogy a tanulás közbeni kisebb-nagyobb megszakítások rontják a teljesítményt, gátolják az elmélyült munkát, épp ellenkezőleg ezek a hatások mind nagyobb kreativitást szülhetnek. (Google, wikipédiában való böngészés, stb...)
Ezeknek a félbeszakításoknak lehetnek egy további következménye is, ez az inkubáció jelensége. A kognitiv háttere lényegében az, hogy a bonyolult feladatok megoldása során a tudatos feladatműködéssel párhuzamosan igen nagy tömegű tudattalan információfeldolgozás is zajlik a háttérben. Ilyenkor, ha félretsszük a problémát és egészen mással kezdünk el foglalkozni (vagy lefekszünk aludni), akkor az automatikus folyamatok eredménye felbukkan a tudatunkban és elvezet a megoldáshoz. Éppen ezért elönyös rövid, inkubációs periodusokkal megszakítani a tanulási folyamatot.
"Szolipszista introjekció", internetes ismerkedésnél alakul ki, mikor az az érzése támad valakinek, hogy a másik fél valójában az ő elméjében már létezik, elméje mintegy összeolvad partnere elméjével. Ezt tesszük egy regé nyhössel is, amikor olvasunk, ám ott nincs intenzív interakciós ami táplálná ez a szolipszista iluziót Kutatások eredményei: a fiatalok nem hoznak létre több kapcsolatot a társas interaktív technológiák segítségével,
társas interaktív technológiák révén létrejövő kapcsolatok nem szükségképpen gyengéppen az offline kapcsolatokkal, csekély az átfedés az offline és a netes kapcsolatos között, ám a társaságtól elszigetelt fiatalok kevésbé használják a társas interaktív technológiákat.
Kerekes Pál: Jeresze elketronikusan is! A könyv a digitális kultúrában
http://www.infonia.hu/digitalis_folyoirat/2006_4/2006_4_nyiri_kristof.pdf
Ollé János: A tudás alapú társadalomn iskolája (Információs társadalom (2012/3 2.old)
Az információs társadalomban a legfontosabb érték ma már nem az információ vagy a tudás, hanem az idő: Az információs társadalomban iskolájában a tevékenység és interakció során megszerzett tudás legalább annyira a tunulók küzedelme és felelőssége lesz, mint amennyire ma ma tanároké. A baj az, hogy az iskolán belüli motiváció sokkal kisebb, mint az iskolán kivüli (interakciós hiány vs. inetakció döpping), plusz nem nyújt kellő védelmet (választ?) az információs döppingre.
Komenczi Bertalan: Az információs társadalaom ifnociótengelyű, vagyis értelmezése az információ, mint legfontosabb érték alapján képzelhető el. Az ipari társadalommal szemben a mozgatóerő itt nem az energia, hanem az információ, ami a gazdasági termék, fontossága pedig minden máshoz képest igen jelentős.
A kihasználatlanság, és az információs társadalom okatásával szemben felépített elvárások lassú összeomlásának legföbb oka, hogy az iskola világa a külső társadalmi környezethez hasonlóan nem eléggé altruista (=áldozatlész, önzetlen)
Infokommunikációs és jog 2012 április (49) 66.oldal Cseh Gabrialla Zsófia: Hírportálok a közösségi hálón
A Facebookon a Milánói Egyetem kutatása szerint bármelyik másik emberhez az ismerősök segítségével bárkihez eljutunk a világon.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése