Melyik böngésző mit tud?
Egy-egy részlet kizárólagos összehasonlítása helyett arra vállalkozunk, hogy megpróbáljunk egy minél átfogóbb képet adni az öt legnépszerűbb böngészőről. Hogy egyik szoftver hívei se érezzék magukat hátrányban, betűrendben következik a Chrome, a Firefox, az Internet Explorer, az Opera és a Safari.
A pluginek/bővítmények/kiegészítők használatának lehetősége egyre csak terjed a böngészők világában, így gyakorlatilag mindenki olyan böngészőt hozhat össze, olyan funkciókat emelhet be, amilyeneket szeretne. Mi viszont nem arra voltunk kíváncsiak, hogy mivé lehet tenni bármelyik programot, hanem arra, hogy a technika iránt kevésbé érdeklődő, vagy a telepítés utáni azonnali, out-of-the-box élményt váró átlagfelhasználó melyik böngészőtől mit kaphat.
Hirdetés
Chrome (Google)
A Google által fejlesztett Chrome nem csak betűrendben az első, hanem mind közül a legfiatalabb versenyző is. 2008. szeptember 2-án jelent meg, amire onnan emlékszem ilyen jól, mert rögtön ki is próbáltam. Azóta persze komoly fejlődésen átesett a Chrome, rengeteg újdonság került bele.
A legfrissebb stabil kiadás jelenleg az 5.0.375.86-nál tart, amely már tartalmazza a beépített Flash playert. Ezzel a Google éppen a fenti, out-of-the-box irányba mozdult el, mondván, ne kelljen a felhasználónak még flespléjert telepítgetnie, és főleg annak frissítéseire figyelni ahhoz, hogy a 100 legnagyobb weblap 85 százalékán használt Flash technológiából mindig a legbiztonságosabb új verziója legyen meg.
A plugines bővítés nélküli Chrome sajátja a beépített Google Fordító szolgáltatás is, ez szintén sokaknak lehet hasznos, bár engem inkább zavart, mintsem segített, úgyhogy kikapcsoltam.
A Google böngészője hozta be a lapok külön kezelését, tehát ha az egyik oldal valamiért lefagyott, akkor nem omlott össze az egész böngésző - sok idegeskedést megspórolva ezzel a rendszeresen több megnyitott füllel operáló felhasználóknak.
Ezeken kívül felhasználói felületek (témák), inkognitó (más néven pornómód, privát mód), egybegyúrt cím- és keresősáv, a könyvjelzők és böngészőbeállítások számítógépek közti szinkronizálása (Google-fiókkal), helyesírás-ellenőrzés, valamint több ezer kiterjesztés várja a Chrome-használókat.
Ütött az idő?
Ütött az idő?
Apróság, de biztonsági szempontból, a megtévesztő (banki) oldalak ellen hasznos megoldás, hogy a Chrome alapból kiemeli az URL-címeben a fődomaint, így téve egyértelművé, hogy az otpbank.hu/akármi/bármi című oldalon járunk, vagy csak egy otpbank.atveres.cn/akármin.
A cikk során beemelek majd pár képet a Lifehacker nemrég készült böngészősebességi tesztjéből. Íme az első, amelyen jól látszik, hogy egyetlen megnyitott oldal esetében a Chrome memóriafelhasználása a legalacsonyabb.
Firefox (Mozilla)
Eddig egyetlen embertől hallottam nem viccnek szánt kiejtéssel "firefoksz"-ként a Mozilla böngészőjét, amely jelenleg a világ második legnépszerűbb ilyen szoftvere, így egyre többen tanulják meg helyesen kiejteni is. (Talán már az előbbi illető is így tesz.) Az 1.0 verzió 2004 november 9-én jelent meg, de a 0.1-es kezdeti változatig egészen 2002. szeptember 23-ig kell visszatekintsünk. Illetve ne is tekintsünk, nézzük inkább a jelenlegi legfrissebb, 3.6.6-ot!
A nemrég kiadott verzió legfontosabb újítása a Chrome-ból már ismert összeomlás elleni védelem volt. Első blikkre azt mondanám be, hogy először a Firefox-ban volt elérhető a többfüles böngészés, és bár valószínűleg sokan így emlékeznek rá, nem így van. Az Opera már 10 évvel ezelőtt képes volt erre, de azt hiszem, elvitathatatlan, hogy a világ a Firefox-ból ismerte meg a Mozilla böngészője által sikerre vitt megoldást. Azóta sokunk számára már elképzelhetetlen fülek nélküli böngésző - de nem is nagyon kell elképzelnünk, hiszen az 5 legnagyobb mindegyike támogatja a füleket. (Az Opera és a Firefox után jött a Safari, végül az Internet Explorer. A Chrome-ot már eleve így adták ki, de 2008-ban nem is volt túl sok választásuk.) És ha már több tab, akkor utalnék ismét a Chrome-leírás végén található képre, ami azt is mutatja, hogy 9 megnyitott fül esetén bizony az elképzelés meghonosítója, a Firefox memória-felhasználása a legoptimálisabb.
Szintén a Firefox emelte be a köztudatba a bővítményeket, melyekből 10 ezernél is többet találhatunk hozzá. A letöltött bővítmények száma nemrég haladta meg a 2 milliárdot. Még ennél is többet, 30 ezer körüli personát használhatunk felhasználói felületként. (Az ilyesmit egyébként a vizsgált szoftverek közül csak a Chrome és a Firefox támogatja, ez utóbbi jóval profibb módon.)
Gyakran előfordul, hogy egy oldal címére csak kb. emlékszünk. Ilyenkor jön jól a tűzrókás intelligens címsor, ami a félénken bepötyögött oldalcím-részletből megpróbálja kitalálni, hogy mire is gondoltunk. Az automatikus kiegészítő egy legördülő listába rendezi az előzményekből és a felcímkézett, könyvjelzőként elmentett weboldalakból a lehetséges találatokat. És hogy mitől intelligens? Nos, a címsor használat során folyamatosan tanul, azaz igazodik a preferenciákhoz és egyre jobb találatokat ad vissza. A funkció első, a Firefox 3.0-ban található verziója óta lehetőség van az eredmények további finomítására, beleértve a biztonsági beállítások is.
Az alapértelmezett FF-ban is van helyesírás-ellenőrző, privát mód, jelszókezelő, illetve az előzményekből az "webhely elfelejtése" gombbal egy az egyben törölhetjük azt a tényt, hogy egy bizonyos weboldal bármely aloldalán bármikor jártunk.
Internet Explorer (Microsoft)
Talán ez az a böngésző, amit névről mindenki ismer, aki valaha is internetezett már (és 6 évesnél idősebb). Az IE első kiadása még 1995-ben jelent meg, ezzel az Operával együtt a legrégebbi játékosok közé tartozik. Fénykorát 2002-2003-ban élte, amikor a böngészők közti részesedése kb. 95 százalékos volt, az 5-ös, valamint az azóta sokat szidott IE6 verziókkal.
A redmondi szoftveróriás böngészője jelenleg a 8. főverziójánál tart, melyet elődjeinél jóval nagyobb kampánnyal igyekszik népszerűsíteni a Microsoft. A többihez hasonlóan természetesen ingyen letölthető IE8 a korábbi verzióknál már jóval biztonságosabb - az erősödő konkurenciaharc, úgy tűnik, jó hatással volt a biztonsági problémák miatt korábban sokszor lehúzott redmondi fejlesztőgárdára is.
A biztonságosabb böngészést segíti például az Explorereknél a 8-ban debütáló, a Chrome-nál már említett URL-címes domain-kiemelés. Szintén az IE8 újdonságai a gyorssegédek, melyek lényege az, hogy kijelölünk egy kifejezést, amit aztán a kijelöléskor megjelenő ikonra kattintva megkereshetünk, megoszthatunk vagy éppen lefordíthatunk. Bár a funkció alapból a böngésző része, a gyorssegédjeink választékát mi magunk bővíthetjük újak hozzáadásával.
Az anonim módot Redmondban InPrivate böngészésnek hívják, leggyorsabban a Ctrl-Shift-P billentyűkombinációval érhető el.
Bár a korábbi verziókhoz képest alaposan feljavították a címsáv és a kereső intelligenciáját, az IE8-nál újabb Chrome szintjéhez egyelőre nem ér fel ez a funkció. A böngészőből jelenleg hiányzik mindenféle alapból beépített bővítmény (mint pl. a Chrome-béli Flash, vagy az Operában lévő AVG-védelem), illetve a témákkal/skinekkel való testreszabhatóság sem megoldott.
A Lifehacker-féle tesztben az IE8 is elvitt egy pálmát: több (konkrétan 9) füles böngészéskor a Microsoft böngészője végzett leggyorsabban az összes megnyitott oldal betöltésével.
Opera (Opera Software)
A norvég Opera Sofware böngészőjét már 120 millióan használják ilyen vagy olyan formában. A fejlesztőknek az áttörés igazából csak mobilos fronton sikerült (az Opera Mini kétségtelenül a szegmens vezetője), a számítógépekre szánt Opera valahogy mindig is csak a "futottak még" kategóriába fért be.
Ennek oka elsősorban az, hogy korábban az oldalak elég nagy részét rosszul jelenítette meg a böngésző, ráadásul a fejlesztők és a rajongók azt kommunikálták, hogy ez az oldalak problémája, mert nem felelnek meg eléggé a webes szabványoknak. Mégha ez így is volt, az átlagfelhasználót legkevésbé sem érdeklik a szabványok, az meg főleg nem, hogy kinek a hibájából van szétesve az oldal a böngészőben. Ha túl sok gondot okoz az egyik szoftver, egyszerűen nem fogják használni. Mára egyébként az Opera ilyen irányú idétlensége megszűnt, egy jó kis böngészőt kap az, aki letölti és telepíti a norvégok friss marketingszövege szerint "gyorsabbnál is gyorsabb" Operát.
A legújabb, 10.6-os verzióban már jól látszik a Chrome beépülő Flash-moduljában is észrevehető irány. A norvég böngésző is kapott ugyanis egy beépített modult, de ők nem az élményre, hanem a biztonságra gyúrtak rá, mégpedig a népszerű ingyenes vírusirtó szoftver, az AVG rosszindulatú oldalak elleni megoldásával. A 10.6 újdonsága még az elhelyezkedésünk felismerése, de mindezt természetesen csak akkor teszi a szoftver, ha engedélyezzük neki.
Elsőként az Operában tűnt fel az, amit a jelenleg béta verzióban elérhető Firefox 4 is átvesz: a hellyel való spórolás, a nagyobb hasznos felület végett a menü egyetlen, a bal felső sarokban elérhető gombra kerül rá.
Mobilon sokkal népszerűbb az Opera
Mobilon sokkal népszerűbb az Opera
Egyedinek mondhatjuk az Opera böngésző alapból beépített gyorsítását. Az Opera Turbo engedélyezését a bal alsó sarokban megjelenő sebességmérő órás kis ikonnal tudjuk intézni. Ez hasonlóan működik, mint a fent említett sikertermékük, az Opera Mini: a weboldalt nem közvetlenül mi töltjük be, hanem az Opera szervere, amely aztán akár 80 százalékkal kevesebb adatmennyiséget küld át a böngészőnkbe. Ezt többek közt azzal éri el, hogy lebutítja a weblapokon lévő képek minőségét, szóval ez kompromisszumos megoldás lehet azoknak, akik a képek betöltését azért mégsem szeretnék letiltani, viszont a(z ideiglenesen) lassú netkapcsolat vagy éppen forgalmi korlát miatt fontos számukra a kevesebb idő alatt letöltődő kisebb adatmennyiség.
Bővíthetőség terén - a szóban forgó böngészők közül az IE mellett - az Opera szigorúan távol tartja magát a pluginektől. A szoftverhez csak widgeteket tölthetünk, de ezek szerintem egy lapon sem említhetők más böngészők egy-egy jól sikerült pluginjével.
A Lifehacker gyorsasági tesztjén azt is vizsgálta, hogy melyik böngésző indul el leggyorsabban. Kétféle tesztet is lefuttattak: egyiket "hidegen" (a böngésző a számítógép elindulása óta először indul el), illetve a melegindulást is megnézték (a böngésző a gép indítása óta egyszer már nyitva volt, de bezárták). Az elsőben az Opera (akkor még béta verziós 10.6 verziója) indult el leggyorsabban, jelentősen viszont egy későbbi újraindításnál már ez szerepelt legrosszabbul (itt, a melegindítás tesztjén a Chrome nyert). Mac-en, OS X-en mérve mindkét teszten a Safari 5 teljesített legjobban.
Safari (Apple)
Az Apple gépein futó OS X operációs rendszerekkel szállított, de Windows-on is elérhető Safari böngésző az 5-ös verziónál jár, ez egyébként nem is olyan régen jelent meg. Az ötös Safari újdonságai közt szerepel a verziószámon kívül is egy ötös: az Apple a mobilos téren a Flash ellen vívott háborúja jegyében már az asztali böngészőjében is támogatja a HTML5-öt.
A legfontosabb újdonság persze messze nem a HTML5, hanem az, hogy most már a Safari is támogatja a kiegészítések/bővítmények/pluginek használatát. Sajnos egyelőre nem túl felhasználóbarát módon érhető el a kiterjesztés-kezelés: előbb a menüben lévő Preferences pont Advanced részén aktiváljuk a "Show Develop menu in menu bar" pipát, majd az aktuális oldalra vonatkozó menüben (új lapos gomb) Develop részénél kattanjunk arra, hogy "Enable Extensions". Ezután a Preferences ablakban már megjelenik a kiterjesztéseket kezelő pont.
A kiterjesztések tömkelege természetesen még egy jó darabig várat magára, de a mindenkori egyik legnépszerűbb, az AdBlock reklámblokkoló például már elérhető Safarira is. Reméljük, hogy idővel nem csak a kínálat javul majd, hanem a felhasználók felé is barátságosabban nyilvánul majd meg a kiterjesztések lehetősége.
Az Apple legfrissebb böngészőjének másik fontos újdonsága a Safari Reader. Ennek lényege, hogy a címsorban lévő "Reader" gombot benyomva a böngésző amolyan e-könyvhöz hasonló megjelenésűre alakítja át az éppen nézett weblap tartalmi részét. A konkrét tartalom olvasása szempontjából lényegtelen elemeket eltüntetve aztán sokkal kényelmesebbé válik a képernyőn történő olvasás - tényleg, próbáljátok csak ki nyugodtan. (Hasonlót tud a Chrome-on elérhető Turn Off The Lights kiegészítő is, de az Apple szoftvere ezt alapból hozza.)
A fentieken kívül gyorsítottak is a Safarin - érzetre egyébként számomra ez tűnik a leggyorsabbnak -, valamint a címsor is intelligensebb lett, az URL-ek mellett már ebben a böngészőben is működik kulcsszavasan is.
Egy-egy részlet kizárólagos összehasonlítása helyett arra vállalkozunk, hogy megpróbáljunk egy minél átfogóbb képet adni az öt legnépszerűbb böngészőről. Hogy egyik szoftver hívei se érezzék magukat hátrányban, betűrendben következik a Chrome, a Firefox, az Internet Explorer, az Opera és a Safari.
A pluginek/bővítmények/kiegészítők használatának lehetősége egyre csak terjed a böngészők világában, így gyakorlatilag mindenki olyan böngészőt hozhat össze, olyan funkciókat emelhet be, amilyeneket szeretne. Mi viszont nem arra voltunk kíváncsiak, hogy mivé lehet tenni bármelyik programot, hanem arra, hogy a technika iránt kevésbé érdeklődő, vagy a telepítés utáni azonnali, out-of-the-box élményt váró átlagfelhasználó melyik böngészőtől mit kaphat.
Hirdetés
Chrome (Google)
A Google által fejlesztett Chrome nem csak betűrendben az első, hanem mind közül a legfiatalabb versenyző is. 2008. szeptember 2-án jelent meg, amire onnan emlékszem ilyen jól, mert rögtön ki is próbáltam. Azóta persze komoly fejlődésen átesett a Chrome, rengeteg újdonság került bele.
A legfrissebb stabil kiadás jelenleg az 5.0.375.86-nál tart, amely már tartalmazza a beépített Flash playert. Ezzel a Google éppen a fenti, out-of-the-box irányba mozdult el, mondván, ne kelljen a felhasználónak még flespléjert telepítgetnie, és főleg annak frissítéseire figyelni ahhoz, hogy a 100 legnagyobb weblap 85 százalékán használt Flash technológiából mindig a legbiztonságosabb új verziója legyen meg.
A plugines bővítés nélküli Chrome sajátja a beépített Google Fordító szolgáltatás is, ez szintén sokaknak lehet hasznos, bár engem inkább zavart, mintsem segített, úgyhogy kikapcsoltam.
A Google böngészője hozta be a lapok külön kezelését, tehát ha az egyik oldal valamiért lefagyott, akkor nem omlott össze az egész böngésző - sok idegeskedést megspórolva ezzel a rendszeresen több megnyitott füllel operáló felhasználóknak.
Ezeken kívül felhasználói felületek (témák), inkognitó (más néven pornómód, privát mód), egybegyúrt cím- és keresősáv, a könyvjelzők és böngészőbeállítások számítógépek közti szinkronizálása (Google-fiókkal), helyesírás-ellenőrzés, valamint több ezer kiterjesztés várja a Chrome-használókat.
Ütött az idő?
Ütött az idő?
Apróság, de biztonsági szempontból, a megtévesztő (banki) oldalak ellen hasznos megoldás, hogy a Chrome alapból kiemeli az URL-címeben a fődomaint, így téve egyértelművé, hogy az otpbank.hu/akármi/bármi című oldalon járunk, vagy csak egy otpbank.atveres.cn/akármin.
A cikk során beemelek majd pár képet a Lifehacker nemrég készült böngészősebességi tesztjéből. Íme az első, amelyen jól látszik, hogy egyetlen megnyitott oldal esetében a Chrome memóriafelhasználása a legalacsonyabb.
Firefox (Mozilla)
Eddig egyetlen embertől hallottam nem viccnek szánt kiejtéssel "firefoksz"-ként a Mozilla böngészőjét, amely jelenleg a világ második legnépszerűbb ilyen szoftvere, így egyre többen tanulják meg helyesen kiejteni is. (Talán már az előbbi illető is így tesz.) Az 1.0 verzió 2004 november 9-én jelent meg, de a 0.1-es kezdeti változatig egészen 2002. szeptember 23-ig kell visszatekintsünk. Illetve ne is tekintsünk, nézzük inkább a jelenlegi legfrissebb, 3.6.6-ot!
A nemrég kiadott verzió legfontosabb újítása a Chrome-ból már ismert összeomlás elleni védelem volt. Első blikkre azt mondanám be, hogy először a Firefox-ban volt elérhető a többfüles böngészés, és bár valószínűleg sokan így emlékeznek rá, nem így van. Az Opera már 10 évvel ezelőtt képes volt erre, de azt hiszem, elvitathatatlan, hogy a világ a Firefox-ból ismerte meg a Mozilla böngészője által sikerre vitt megoldást. Azóta sokunk számára már elképzelhetetlen fülek nélküli böngésző - de nem is nagyon kell elképzelnünk, hiszen az 5 legnagyobb mindegyike támogatja a füleket. (Az Opera és a Firefox után jött a Safari, végül az Internet Explorer. A Chrome-ot már eleve így adták ki, de 2008-ban nem is volt túl sok választásuk.) És ha már több tab, akkor utalnék ismét a Chrome-leírás végén található képre, ami azt is mutatja, hogy 9 megnyitott fül esetén bizony az elképzelés meghonosítója, a Firefox memória-felhasználása a legoptimálisabb.
Szintén a Firefox emelte be a köztudatba a bővítményeket, melyekből 10 ezernél is többet találhatunk hozzá. A letöltött bővítmények száma nemrég haladta meg a 2 milliárdot. Még ennél is többet, 30 ezer körüli personát használhatunk felhasználói felületként. (Az ilyesmit egyébként a vizsgált szoftverek közül csak a Chrome és a Firefox támogatja, ez utóbbi jóval profibb módon.)
Gyakran előfordul, hogy egy oldal címére csak kb. emlékszünk. Ilyenkor jön jól a tűzrókás intelligens címsor, ami a félénken bepötyögött oldalcím-részletből megpróbálja kitalálni, hogy mire is gondoltunk. Az automatikus kiegészítő egy legördülő listába rendezi az előzményekből és a felcímkézett, könyvjelzőként elmentett weboldalakból a lehetséges találatokat. És hogy mitől intelligens? Nos, a címsor használat során folyamatosan tanul, azaz igazodik a preferenciákhoz és egyre jobb találatokat ad vissza. A funkció első, a Firefox 3.0-ban található verziója óta lehetőség van az eredmények további finomítására, beleértve a biztonsági beállítások is.
Az alapértelmezett FF-ban is van helyesírás-ellenőrző, privát mód, jelszókezelő, illetve az előzményekből az "webhely elfelejtése" gombbal egy az egyben törölhetjük azt a tényt, hogy egy bizonyos weboldal bármely aloldalán bármikor jártunk.
Internet Explorer (Microsoft)
Talán ez az a böngésző, amit névről mindenki ismer, aki valaha is internetezett már (és 6 évesnél idősebb). Az IE első kiadása még 1995-ben jelent meg, ezzel az Operával együtt a legrégebbi játékosok közé tartozik. Fénykorát 2002-2003-ban élte, amikor a böngészők közti részesedése kb. 95 százalékos volt, az 5-ös, valamint az azóta sokat szidott IE6 verziókkal.
A redmondi szoftveróriás böngészője jelenleg a 8. főverziójánál tart, melyet elődjeinél jóval nagyobb kampánnyal igyekszik népszerűsíteni a Microsoft. A többihez hasonlóan természetesen ingyen letölthető IE8 a korábbi verzióknál már jóval biztonságosabb - az erősödő konkurenciaharc, úgy tűnik, jó hatással volt a biztonsági problémák miatt korábban sokszor lehúzott redmondi fejlesztőgárdára is.
A biztonságosabb böngészést segíti például az Explorereknél a 8-ban debütáló, a Chrome-nál már említett URL-címes domain-kiemelés. Szintén az IE8 újdonságai a gyorssegédek, melyek lényege az, hogy kijelölünk egy kifejezést, amit aztán a kijelöléskor megjelenő ikonra kattintva megkereshetünk, megoszthatunk vagy éppen lefordíthatunk. Bár a funkció alapból a böngésző része, a gyorssegédjeink választékát mi magunk bővíthetjük újak hozzáadásával.
Az anonim módot Redmondban InPrivate böngészésnek hívják, leggyorsabban a Ctrl-Shift-P billentyűkombinációval érhető el.
Bár a korábbi verziókhoz képest alaposan feljavították a címsáv és a kereső intelligenciáját, az IE8-nál újabb Chrome szintjéhez egyelőre nem ér fel ez a funkció. A böngészőből jelenleg hiányzik mindenféle alapból beépített bővítmény (mint pl. a Chrome-béli Flash, vagy az Operában lévő AVG-védelem), illetve a témákkal/skinekkel való testreszabhatóság sem megoldott.
A Lifehacker-féle tesztben az IE8 is elvitt egy pálmát: több (konkrétan 9) füles böngészéskor a Microsoft böngészője végzett leggyorsabban az összes megnyitott oldal betöltésével.
Opera (Opera Software)
A norvég Opera Sofware böngészőjét már 120 millióan használják ilyen vagy olyan formában. A fejlesztőknek az áttörés igazából csak mobilos fronton sikerült (az Opera Mini kétségtelenül a szegmens vezetője), a számítógépekre szánt Opera valahogy mindig is csak a "futottak még" kategóriába fért be.
Ennek oka elsősorban az, hogy korábban az oldalak elég nagy részét rosszul jelenítette meg a böngésző, ráadásul a fejlesztők és a rajongók azt kommunikálták, hogy ez az oldalak problémája, mert nem felelnek meg eléggé a webes szabványoknak. Mégha ez így is volt, az átlagfelhasználót legkevésbé sem érdeklik a szabványok, az meg főleg nem, hogy kinek a hibájából van szétesve az oldal a böngészőben. Ha túl sok gondot okoz az egyik szoftver, egyszerűen nem fogják használni. Mára egyébként az Opera ilyen irányú idétlensége megszűnt, egy jó kis böngészőt kap az, aki letölti és telepíti a norvégok friss marketingszövege szerint "gyorsabbnál is gyorsabb" Operát.
A legújabb, 10.6-os verzióban már jól látszik a Chrome beépülő Flash-moduljában is észrevehető irány. A norvég böngésző is kapott ugyanis egy beépített modult, de ők nem az élményre, hanem a biztonságra gyúrtak rá, mégpedig a népszerű ingyenes vírusirtó szoftver, az AVG rosszindulatú oldalak elleni megoldásával. A 10.6 újdonsága még az elhelyezkedésünk felismerése, de mindezt természetesen csak akkor teszi a szoftver, ha engedélyezzük neki.
Elsőként az Operában tűnt fel az, amit a jelenleg béta verzióban elérhető Firefox 4 is átvesz: a hellyel való spórolás, a nagyobb hasznos felület végett a menü egyetlen, a bal felső sarokban elérhető gombra kerül rá.
Mobilon sokkal népszerűbb az Opera
Mobilon sokkal népszerűbb az Opera
Egyedinek mondhatjuk az Opera böngésző alapból beépített gyorsítását. Az Opera Turbo engedélyezését a bal alsó sarokban megjelenő sebességmérő órás kis ikonnal tudjuk intézni. Ez hasonlóan működik, mint a fent említett sikertermékük, az Opera Mini: a weboldalt nem közvetlenül mi töltjük be, hanem az Opera szervere, amely aztán akár 80 százalékkal kevesebb adatmennyiséget küld át a böngészőnkbe. Ezt többek közt azzal éri el, hogy lebutítja a weblapokon lévő képek minőségét, szóval ez kompromisszumos megoldás lehet azoknak, akik a képek betöltését azért mégsem szeretnék letiltani, viszont a(z ideiglenesen) lassú netkapcsolat vagy éppen forgalmi korlát miatt fontos számukra a kevesebb idő alatt letöltődő kisebb adatmennyiség.
Bővíthetőség terén - a szóban forgó böngészők közül az IE mellett - az Opera szigorúan távol tartja magát a pluginektől. A szoftverhez csak widgeteket tölthetünk, de ezek szerintem egy lapon sem említhetők más böngészők egy-egy jól sikerült pluginjével.
A Lifehacker gyorsasági tesztjén azt is vizsgálta, hogy melyik böngésző indul el leggyorsabban. Kétféle tesztet is lefuttattak: egyiket "hidegen" (a böngésző a számítógép elindulása óta először indul el), illetve a melegindulást is megnézték (a böngésző a gép indítása óta egyszer már nyitva volt, de bezárták). Az elsőben az Opera (akkor még béta verziós 10.6 verziója) indult el leggyorsabban, jelentősen viszont egy későbbi újraindításnál már ez szerepelt legrosszabbul (itt, a melegindítás tesztjén a Chrome nyert). Mac-en, OS X-en mérve mindkét teszten a Safari 5 teljesített legjobban.
Safari (Apple)
Az Apple gépein futó OS X operációs rendszerekkel szállított, de Windows-on is elérhető Safari böngésző az 5-ös verziónál jár, ez egyébként nem is olyan régen jelent meg. Az ötös Safari újdonságai közt szerepel a verziószámon kívül is egy ötös: az Apple a mobilos téren a Flash ellen vívott háborúja jegyében már az asztali böngészőjében is támogatja a HTML5-öt.
A legfontosabb újdonság persze messze nem a HTML5, hanem az, hogy most már a Safari is támogatja a kiegészítések/bővítmények/pluginek használatát. Sajnos egyelőre nem túl felhasználóbarát módon érhető el a kiterjesztés-kezelés: előbb a menüben lévő Preferences pont Advanced részén aktiváljuk a "Show Develop menu in menu bar" pipát, majd az aktuális oldalra vonatkozó menüben (új lapos gomb) Develop részénél kattanjunk arra, hogy "Enable Extensions". Ezután a Preferences ablakban már megjelenik a kiterjesztéseket kezelő pont.
A kiterjesztések tömkelege természetesen még egy jó darabig várat magára, de a mindenkori egyik legnépszerűbb, az AdBlock reklámblokkoló például már elérhető Safarira is. Reméljük, hogy idővel nem csak a kínálat javul majd, hanem a felhasználók felé is barátságosabban nyilvánul majd meg a kiterjesztések lehetősége.
Az Apple legfrissebb böngészőjének másik fontos újdonsága a Safari Reader. Ennek lényege, hogy a címsorban lévő "Reader" gombot benyomva a böngésző amolyan e-könyvhöz hasonló megjelenésűre alakítja át az éppen nézett weblap tartalmi részét. A konkrét tartalom olvasása szempontjából lényegtelen elemeket eltüntetve aztán sokkal kényelmesebbé válik a képernyőn történő olvasás - tényleg, próbáljátok csak ki nyugodtan. (Hasonlót tud a Chrome-on elérhető Turn Off The Lights kiegészítő is, de az Apple szoftvere ezt alapból hozza.)
A fentieken kívül gyorsítottak is a Safarin - érzetre egyébként számomra ez tűnik a leggyorsabbnak -, valamint a címsor is intelligensebb lett, az URL-ek mellett már ebben a böngészőben is működik kulcsszavasan is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése